Én ártatlan vagyok!

Köztudott, hogy a román katonaságnak nem a Hilton szálló biztosította a komfortot
Ennek következtében enyhén szólva, elég hiányos volt a laktanya lakhatósága.
Érthetőbben!: nem volt víz az emeleteken de a fűtés is vaskályhával történt, már ha napközben összeszedtük a hozzá valót. Az ablakokat viszont megszépítettük a sok kiakasztott hazai ellátmánnyal (télen). Mutatós hangsúlyt adva ezáltal a környezetünknek.
Egyszer aztán Lct.Prikulics előtt kinyílt a világ kapuja és átküldték a Szovjet Unióba valami fejtágításra. Olyan nagy arccal jött vissza, mint aki Amerikán keresztül érte csak el az oroszokat és rögtön kezdte átalakítani a mi kis poshadt életünket. A vaskályhát cserépre cserélték, az ablakokat nem volt szabad hűtőként hasznosítani.
Az emeletre csempézett WC készítettek, mosdót, kagylókkal. Igaz a WC csak amolyan törökös volt de az nem számított, hiszen úgy sem lehetett használni, ugyan is a víz nem jött fel odáig, lévén csak 5m magas a víztornyunk, az emelet meg 8m.
Ez nem volt akadály, hiszen eddig sem használtuk, hozzá vagyunk szokva a nélkülözéséhez. DE! Ha jönnek vizitbe a fejesek, van mit mutogatni, hogy milyen fejlődő képesek vagyunk! (már, mint a laktanya!)
Hadurunkat, viszont nem hagyta nyugton a kisördög és eldöntötte, hogy a WC- t rajta kívül senki nem használhatja. Vízre pedig neki is szüksége volt!..ha már ilyen modern irányba fejlődtünk.
Kit talált meg? Engem! Mikor ő WC-re ment, nekem rohannom kellett két vederrel vízért az „ alföldre”, hogy neki ne legyen hiányérzete.
Egy alkalommal, éppen fegyvertisztítás volt, ilyenkor mindenki kint van a folyosón és a szétszedett fegyvereket, tisztogatja.
Int nekem, elegánsan rágyújtva, hogy iszkolhatok a vízért, mert ő, meg akar könnyebbülni!
Nagyon megalázó volt!..de mit meg nem tesz az ember, a hazájáért. (ha muszáj?!)
Nem sokkal előtte, mostam fel, meg takarítottam ki a helyiséget, mert ez a megtiszteltetés is rám volt bízva. Még klórmésszel is megszórtam, hogy ne érezzem annak a büdös görénynek a szagát.
Hozom a két veder vizet, (ő már bent volt) és oda teszem az ajtó elébe, hogy kéznél legyen, ha szükséges, majd, visszamentem a fegyvertisztítást folytatni.
Kis idő múlva hallunk egy tompa robbanást, még az ablakok is megcsörrentek. Értetlenül nézünk egymásra? Mikor kiront a klotyóról az én főnököm, keresztül esve a vizes vödrökön, a nadrágja a térdén, a terméke meg a hátán és piszokul átkozódik. Az nagyon rosszul esett, hogy a fajtámat is szidta, pedig az övé sem volt különb. De megbocsátottam neki, ha már ilyen szépen szerepelt és felvidította a szakaszt!
Az történt ugyan is: Én találtam a műhelyben, egy zsákban kevéske klórmeszet, és gondolván, hogy milyen jó hasznát vehetem a takarításnál eltettem magamnak. A szerelőnk meg hozzá öntötte az összegyűjtött karbid port, amit az acetilén lámpákban használtunk, mert áram sem volt mindig! Én meg nem nagyon néztem meg!. De Prikulics is hibás volt, miért cigizett a WC- be és dobta a csikket a lyukba, hiszen ő maga tiltotta meg a dohányzást, még a folyosón is! A saját rosszindulatának köszönhette az affért! Én meg neki, a következményeket.
A csempe!.. az lehámlott a falról, de nagyobb baj nem történt, talán csak az, hogy nem lehetett vele dicsekedni az előjáróknak.

 

Szerkesztés dátuma: hétfő, 2018. október 8. Szerkesztette: Sztankovics István
Nézettség: 102


   


Tetszik