Amikor, az ősellenségek egymást segítik a háborúban! ( mult>kor, történelmi portál)


Az amerikai légierő 8. Légi Hadseregének 379. Bombázócsoportjába tartozó B–17 Flying Fortress 21 éves amerikai hadnagya, Charlie Brown 1943. december 20-án első bevetésére készült a németországi Bréma felett. A főleg német ipari célok ellen bevetett B–17-t sokáig nem érte támadás, a célterület előtt azonban a légelhárítótűz súlyosan megrongálta a nehézbombázót és megsebesült a tízfős legénység négy katonája is, közte Brown.

A B–17 ekkor kivált a kötelékből és egyedül próbált visszatérni Angliába. A magányos bombázó azonban általában könnyű célpontot jelentett a német vadászgépek számára, s ez nem volt máshogy akkor sem. Miután nagy áldozatok árán sikerült az egy motorral repülő bombázót egyenesbe hozni, Brownék a JG 27. vadászrepülő-ezred repülőterének légterébe értek. A német Franz Stigler főhadnagy már várta az alkalmat, majd Messerschmittjével a gép elfogására indult.
Mikor Stigler a bal szárny közelébe kormányozta gépét, a pilótafülkében megpillantotta Brownt. Az amerikai pilótának nem voltak kétségei: nem térhet ki végzete elől. Stigler különösen égett a bosszúvágytól, mivel augusztusban veszítette el testvérét, aki éppen az amerikaiak ellen halt hősi halált. A német pilóta ász azonban – Brown legnagyobb megdöbbenésére – bólintott egyet, s Svédország felé irányította a gépet. Stigler ugyanis amint meglátta a golyólyuggatta bombázót a működésképtelenné tett géppuskáival és a sebesült katonákkal, úgy gondolta, igazságtalan lenne, ha így vadászná le őket. A B–17 végül elhagyta a német légteret, majd sikeres kényszerleszállást hajtott végre.
Hosszú, éveken át tartó nyomozás és levéltári kutatás után 1990-ben a két pilóta a csodával határos módon újra találkozott egymással. A két háborús veterán 18 évig szoros barátságban élt egymással, "testvéremnek" szólították egymást és számtalan alkalommal indultak közös horgászatra. Stigler 2008. március 24-én, 94 éves korában, míg Brown 2008. november 24-én, 86 évesen hunyt el.