szerda, 2011. szeptember 28. 14:59, Nézettség: 4050

Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek lakosainak száma 823 fő, szinte valamennyien magyarok, állattartással, gabona és zöldségtermeléssel foglalkoznak.

kedd, 2013. augusztus 20. 19:47
Bocsánat,de Ótelek már jó ideje nem tartozik Ujvárhoz,újra önálló kösség lett.

szerda, 2011. szeptember 28. 14:55, Nézettség: 6886

Nagyszentmiklós (románul Sânnicolau Mare, németül Groß- sanktnikolaus) bánsági (egykor Torontál vármegyei, ma Temes megyei), a határ közelsége miatt igen dinamikusan fejlődő kisváros. Temes megye nyugati csücskében, az Aranka folyó mellett terül el, Temesvártól 64 km-re, közel a magyar határhoz, mérsékelten kontinentális éghajlatú, jellegzetesen alföldi település. A XIX. sz.

szerda, 2011. szeptember 28. 14:53, Nézettség: 2249

Nagyberekszó, a Temesvárt Zsombolyával összekötő útvonalon Temesvártól Szakálháza után a második falu. Közigazgatásilag Szakálháza községhez tartozik. Lakosainak a száma 2002-ben közel másfélezer volt, a nagy többséget adó románság mellett jelentősebbnek mondható a szerb kisebbség.

szerda, 2011. szeptember 28. 14:52, Nézettség: 3022

Lugos (románul Lugoj, németül Lugosch) város Temes megyében. Krassó, majd Krassó-Szörény vármegye egykori székhelye. Temesvártól 60 km-re délkeletre a Temes partján fekszik. Neve vitatott eredetű. Egyes vélemények szerint a magyar lugas főnévből való, míg mások a szláv lug (= liget) főnévből származtatják. 1332-ben említik először Lucas néven.

szerda, 2011. szeptember 28. 14:51, Nézettség: 3672

Igazfalva (románul Dumbrava) Lugostól 30 km-re keletre található község, amelynek a névadó falun kívül része még Rekettye (Răchita) és Bukovec (Bucovăţ). Magyarok csak Igazfalván élnek (615), összlakossága 2002-ben 2700 személy. A Facsádtól (Făget) D-Ny-ra fekvő község román neve Dumbrava, amelynek értelme ‘liget’.

szerda, 2011. szeptember 28. 14:50, Nézettség: 2603

Gyertyámos (románul Cărpiniş, németül Gertjanosch) Temesvártól 28 km-re nyugatra lévő, Zsombolya városhoz közeli nagyközség. A valamikori 8000 itt élő németből 2002-re 120 maradt, a románok után (6177 fő) a legnagyobb helyi etnikai közösség a cigányoké lett (534 fő). A községben magyarnak vallotta magát 289 fő.

szerda, 2011. szeptember 28. 14:49, Nézettség: 3123

Gátalja /románul Gătaia, németül Gataja/, (régen: Gáttája), nagyközség, ma város Temes megyében. Az első világháború kitörésének évében házainak száma 604, lakosaié pedig 3903 volt, akik vegyesen magyarok, románok, kevesen német- és szerbajkúak voltak. A középkorban Krassó vármegyéhez tartozott.

szerda, 2011. szeptember 28. 14:47, Nézettség: 4366

Detta (románul és bolgárul Deta) város a Bánságban, Temes megyében Hozzá tartozó falu: Opatica Lélekszám 6423 (2002). Temesvártól 44 km-re délre, a Birda patak partján fekszik. Szabályos alaprajzú település. A név az Opaticától fél km-re ÉK-re fekvő középkori Déd várából fejlődhetett ki (Deed, 1360). Ez egy szláv eredetű személynévből származik.

szerda, 2011. szeptember 28. 14:45, Nézettség: 4479

Nagycsanád, Marosvár románul Cenad, németül Gross-Tschanad (Raitzisch-Tschanad). Az 1992-es népszámlálás 3943 főt írt össze, ebből 2304 román (58, 4%), 734 magyar (18,6 %), 83 német (2,1 %), 243 roma (6,1 %), 2 szerb és 870 egyéb nemzetiségű. 1 Hajdan Marosvár (Morissenum, Urbs Morisena), így nevezték a mellette elhaladó Maros (Moris, Maris) folyóról.

szerda, 2011. szeptember 28. 14:44, Nézettség: 4006

CSÁK (CSÁKOVA) Csák, 1913-ig Csákova (románul Ciacova, németül Tschakowa, szerbül Чaкoвo) város a Bánságban, Temes megyében. Temesvártól Csákig, Csákováig 32 km a távolság. Az itteni egykori vár, amelyből máig megmaradt az egyik torony, a Temes parti síkságra épült. Csák (Chaak) első ízben az 1332-37. évi pápai tized-jegyzékben szerepel, egyházas helyként. A 14.

25 bejegyzés | 2 / 3 oldal
 

tájak, városok, emberek.

Archívum