Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek lakosainak száma 823 fő, szinte valamennyien magyarok, állattartással, gabona és zöldségtermeléssel foglalkoznak.

Nagyszentmiklós (románul Sânnicolau Mare, németül Groß- sanktnikolaus) bánsági (egykor Torontál vármegyei, ma Temes megyei), a határ közelsége miatt igen dinamikusan fejlődő kisváros. Temes megye nyugati csücskében, az Aranka folyó mellett terül el, Temesvártól 64 km-re, közel a magyar határhoz, mérsékelten kontinentális éghajlatú, jellegzetesen alföldi település. A XIX. sz.

Nagyberekszó, a Temesvárt Zsombolyával összekötő útvonalon Temesvártól Szakálháza után a második falu. Közigazgatásilag Szakálháza községhez tartozik. Lakosainak a száma 2002-ben közel másfélezer volt, a nagy többséget adó románság mellett jelentősebbnek mondható a szerb kisebbség.

Lugos (románul Lugoj, németül Lugosch) város Temes megyében. Krassó, majd Krassó-Szörény vármegye egykori székhelye. Temesvártól 60 km-re délkeletre a Temes partján fekszik. Neve vitatott eredetű. Egyes vélemények szerint a magyar lugas főnévből való, míg mások a szláv lug (= liget) főnévből származtatják. 1332-ben említik először Lucas néven.

Igazfalva (románul Dumbrava) Lugostól 30 km-re keletre található község, amelynek a névadó falun kívül része még Rekettye (Răchita) és Bukovec (Bucovăţ). Magyarok csak Igazfalván élnek (615), összlakossága 2002-ben 2700 személy. A Facsádtól (Făget) D-Ny-ra fekvő község román neve Dumbrava, amelynek értelme ‘liget’.

Gyertyámos (románul Cărpiniş, németül Gertjanosch) Temesvártól 28 km-re nyugatra lévő, Zsombolya városhoz közeli nagyközség. A valamikori 8000 itt élő németből 2002-re 120 maradt, a románok után (6177 fő) a legnagyobb helyi etnikai közösség a cigányoké lett (534 fő). A községben magyarnak vallotta magát 289 fő.

Gátalja /románul Gătaia, németül Gataja/, (régen: Gáttája), nagyközség, ma város Temes megyében. Az első világháború kitörésének évében házainak száma 604, lakosaié pedig 3903 volt, akik vegyesen magyarok, románok, kevesen német- és szerbajkúak voltak. A középkorban Krassó vármegyéhez tartozott.

Detta (románul és bolgárul Deta) város a Bánságban, Temes megyében Hozzá tartozó falu: Opatica Lélekszám 6423 (2002). Temesvártól 44 km-re délre, a Birda patak partján fekszik. Szabályos alaprajzú település. A név az Opaticától fél km-re ÉK-re fekvő középkori Déd várából fejlődhetett ki (Deed, 1360). Ez egy szláv eredetű személynévből származik.

Nagycsanád, Marosvár románul Cenad, németül Gross-Tschanad (Raitzisch-Tschanad). Az 1992-es népszámlálás 3943 főt írt össze, ebből 2304 román (58, 4%), 734 magyar (18,6 %), 83 német (2,1 %), 243 roma (6,1 %), 2 szerb és 870 egyéb nemzetiségű. 1 Hajdan Marosvár (Morissenum, Urbs Morisena), így nevezték a mellette elhaladó Maros (Moris, Maris) folyóról.

CSÁK (CSÁKOVA) Csák, 1913-ig Csákova (románul Ciacova, németül Tschakowa, szerbül Чaкoвo) város a Bánságban, Temes megyében. Temesvártól Csákig, Csákováig 32 km a távolság. Az itteni egykori vár, amelyből máig megmaradt az egyik torony, a Temes parti síkságra épült. Csák (Chaak) első ízben az 1332-37. évi pápai tized-jegyzékben szerepel, egyházas helyként. A 14.