Volt itt mindig, aki bátran szólt, mindig voltak nagyot álmodók,a nincs-ből is várat építők, az el nem csüggedők.

Temesvár - románul Timişoara, németül Temeswar, (újabban: Temeschburg), szerbül Temišvar, bulgárul Timišvár. Nevének értelme: „vár a Temesen”. Temes megye közigazgatási központja és Bánság legnagyobb városa, valamint Románia negyedik nagyvárosa Bukarest, Iaşi és Kolozsvár után. 2006. január 1-én a városnak 303.200 lakosa volt, a metropolisnak pedig 336.089.

Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld – város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi német közösséget alig 500-an képviselik, magyarnak akkor 1650-en vallották magukat. Jelentősnek mondható még a roma lakosság (780 fő).

Végvár, románul Tormac, németül Rittberg. Temes megyében, vidéki viszonylatban a magyarság itt képes talán a legtöbb helyi érték felmutatására, annak ellenére, hogy a helyhatósági választásokat rendre elbukja és 1996 óta folyamatosan román polgármester áll a község élén.

1899-ig Vadászerdő, románul Dumbrăviţa, korábban Uisentes, németül Neusentesch. Temes megyében, Temesvártól 4 km-re északra található község, amelyet 133 szentesi református család alapított 1891-92 folyamán a Vadászerdőnek nevezett helyen. 1848-ban még erdő borította a mai Újszentes területét (meg is gyűlt később vele a telepesek baja), de a mai főtér helyén egy tisztás volt.

Újbesenyő, románul Dudeşti Noi, Temesvártól 13 km-re nyugatra fekvő község. 2004-ben kapott saját közigazgatást, miután kivált Kisbecskerek községből. Mai román nevét 1968-ban kapta, ugyanis a magyar (és régi román) neve a besenyők egykori ittlétére utal, s a diktátor korában a nem román történelmi utalásokat igyekeztek eltüntetni.

Szinérszeg falu Temes megyében, Temesvárhoz közel. Románul Sinersig (Boldur község). A település neve több változatban fordult elő: 1839 – Szinyérszeg; 1851, 1873 – Szinerszeg; 1863 – Szinnerszeg és Szinnerseg; 1920 Sinirsig. Lakosság: 1839 – román; 1851 – román, magyar; 1863-1873 – román, magyar.

Szigetfalu (románul Sculia) közigazgatásilag Gátalja városhoz tartozik, kb. 1000 lakosa van. Az itteni magyarok reformátusok. „Szigetfalu (azelőtt Szkulya) a Berzava-folyó jobbpartján fekvő kisközség. Házainak száma 225, lakosaié 1463, akik részben magyarok, részben románajkúak és ref. és gör. kel. vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Gátalja.

Rékás, románul Recaş, németül Rekasch, városka Temesvártól 20 kilométerre, Lugos felé. Az egykori Temes-Rékás – nagyközség Temes vármegye rékási járásban, a járási szolgabírói hivatal székhelye, (1891) 3637 német és szerb lakossal, járásbírósággal; van vasúti állomása, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára. (Forrás Pallas Nagylexikon.

Ötvösd, románul Otveşti – kicsi falu Temesvártól 25 km-re. Az egykori buziásfürdői járásban lévő községnek 1914-ben 110 háza volt és 816 lakosa, akik legnagyobbrészt magyarok és római katolikusok voltak. A községközpont Törökszákos. A 2002- es népszámláláskor 280 lakója volt, közülük 230 magyar.