1945-ben születtem. Festő, szobrász és költő vagyok. Három gyermekemmel és feleségemmel Újszászon élek. A 70-es években főiskolai tanároktól tanultam (Baranyó Sándor, Bokros László, Wessely Tibor).
Gyerekkoromtól festek. 30 éve vannak önálló kiállításaim Magyarországon és külföldön (15 országban). Tagja vagyok több alkotó kollektívának:
Zichy Galéria Budapest,
Független Magyar Szalon Budapest,
Pirschel Galéria Budapest.
A realizmust szeretem, de évek óta foglalkozom különböző modern technikákkal.
Turza Ferenc verse (1978):
Konok köd hull (amikor azt hittem szakítottunk)
Hazug a nap az égen, gyér a fénye
a fagyott föld nem leli melegét,
alszik a mélyben a magok reménye,
nem járja a nedv a fáknak gyökerét,
szikrázó hó pereg a hullt levélre,
rázza a szél a bokrok üstökét,
a nappal szürkére, azt est szürkébbre
befestve konok ködét,
hiába lobog mellettem a kályha,
nem jön az álom ha vénül az éj,
befonja gondolataimat a mély
bajok és kínok gondjainak árja,
végül leragasztja szemem a könny
és egy csillag megremeg odafönn.
