Timkó Pál

Timkó Pál

1949-ben egy zempléni kis faluban, Alsóregmecen születtem.
Egyszer, úgy 5 éves koromban, az udvarunkon álló kemencéből kihulló széndarabbal, valamilyen kartonra lerajzoltam nagyapám képmását, amit egy kis sárguló fényképről másoltam le.
Én már nem ismertem őt, mert több évvel azelőtt meghalt. De szüleim , és a falubeliek megdöbbenten ismerték fel őt a hevenyészet gyerekrajzon.
E pillanattól kezdve mindig mindent képkereten keresztül nézek.
1969-ben a képzőművészetire hajszál híján nem jutottam be… Azóta sem próbálkoztam…
Nem múlt el azóta nap, hogy legalább gondolatban ne rajzolnék,festenék valamit. Magamnak.
Mert úgy gondolom, minden alkotás először öncélú, aztán pedig fokozódik az öröm, ha másoknak is összeáll a kép. Mert bizony ez egy társasjáték----csak így teljesedhet ki.
Engem ez az érzés , sajnos vagy szerencse, csak most kezd megérinteni.
Itt láthatják alkotásaim egy kis részét.

 

Köszönöm hogy soha vissza nem térő perceiket velem töltötték.
Nagy tisztelettel:

R Timkó Pál

 

 

UI: Nagyapám kis sárguló képét még mindig örzöm…

Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. január 21. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,317

Forrás:
www.festomuvesz.hu


   


Tetszik  



 

a teljesség igénye nélkül néhány gondolat azokról akik maradandót, szépet alkottak.