5 éves volt mikor elhagyta az országot szüleivel 1956-os Forradalom után a komunista rendszer miatt.
Több rétű ember: a festészet és a zene a tudománya.
Zene :
Komolyzenét komponál és kűlföldön több kiadőt érdekelte zenéje :
Van de Velde-Lemoine, Parizs (Franciaorszàg)
Maurer Editio, Brüsszel (Belgium)
Bayard-Nizet Editio, Belgium
Esarmonia, Itàlia
Közismerté lett duő, trio, kvartetteivel vonős eggyüttesnek.
De szonàtàkat is komponàlt, illetve impromptus, nocturnes, romances, szvitteket és
Magyar tàncokat zongoràra és kamarazenére.
Zenéjét befolyàsolja a magyar, erdélyi és a kletzmer szinek.
Nemzetközi dîjakat aratott Hollandiàban kompoziciőival 2001, 2002, és 2003-ban.
A Cannes-i Midem 2001 megjutalmazta a Fantaisie opus 18 zongora darabjàért.
2004 Henri Koch Nemzetközi hegedühangversenyért komponàlta a kötelező darabot
(Fantasy opus 65 for violin and piano).
Festészet:
Két dijat nyert Belgiumban :
Phoenix Works Prize 1977
John Cockerill Prize 1978
Tanult egy darabig a Liège-I Mûvészeti Akadémijàn (Belgium) és kiképzést kapott a
Saint Séraphim Liège-i Ikonogràfia iskolàban (Belgium).
1971-ben kezdett festeni, figurative témàkat (Ardennes-I tàjakat, Magyarorszàgi tàjakat). Folytatta 1985 utàn tengeri tàjakkal és első szimbolikus témàkkal.
Olajat, gouache, tintàt hasznàlt.
1990 őta hasznàlta az akrylt és a temperàt.
A szimbolikus festmény 1985-töl fejlődött külömböző témàk körûl :
Az ember és a jövője, a Graal keresés, emberi gyarlősàg, céljai, szeretet, utàlat, erőszak,…
Lassan geometrikus miniature összetételeket is rajzolt arany és ezüst hasznàlatàval és màs kivàlasztott szinekkel mivel előadja a szabadkőmûves allegoriàt különleges témàit.
Híressé lett a Nyugati szabadkőmûves körökben a Pàholyoknak festett szőnyegeivel.
A festményei érzelmet àraszt és mély introspekciőt és kivàlasztott szinekkel, munkàja szimlolikus és ezotérikus dimenziőt mutat.
Ikonogràfiai kiképzésén (Atelier Sain t Séraphim, Liège, Belgique) egy különös barokk
stilust fejlesztett ki. Az ikonogràfiai technikàt profàn témàkban is hasznàlja.
Amit mondott :”A festészet és a zene beszél az embernek ûgy hogy
az ember kérdéseket tesz fel magànak és introspekciőra
vezeti. A mûvészetnek a célja az hogy az ember javûljon.
A legnemesebb mûvészeti cél az hogy az embernek a vilàgkilàtàsa és
megértése javûljon… Ezért, a mûvészetnek és legfőbbként, a
festészetnek és a zenének teràpia ereje van mit a mûvész hasznàlhat
hogy az emberiségen javîtson.”
Biogràfia vagy könyvekben talàlhatő a neve :
- Dictionnaire des compositeurs de Belgique du Moyen-Âge à nos jours,
Editio Art in Belgium, 2006.
- Dictionnaire Piron III, 2006, Ed. Art in Belgium.
Festomûvészeknek a szőtàra
- La Femme, Ed. Labor, 2003, Sabam, Belgium
Vàlogatott és zsürizett festőmûvészek
- Artistes et Galeries, 5è editio, 2004, Art in belgium
- Crescendo magazine n° 86 – n° 87 (Belgium)
- Sabam, n° 35 (Belgium)
SABAM tagja mint festőmûvész.
Belgiumi Zeneszerzők Egyesületének a tagja.
