Magén István

1959-ben a Magyar Televízió Országos Gyermekrajz Versenyén 3. díjat kapott. Érettségi után rakodómunkásként dolgozott, közben szabadiskolákban tanult, és önképzéssel képezte magát. 1969 és 72 között Matzon Frigyesnél aktot rajzolt, krokizott. 1968 és 73 között Szentgyörgyi József korrigálta festményeit. 1972-ben felvették a Fiatal Művészek Stúdiójába. Ettől kezdve rendszeresen részt vett az országos kiállításokon. 1972 és 75 között a Stúdió grafikai műhelyében készítette Holocaust című litográfia sorozatát, melynek egyes darabjait először a Budapesti Zsidó Múzeumban 1974-ben, a teljes sorozatot a Ferencvárosi Pincetárlat Galériában 1975-ben, majd még ugyanebben az évben az Egyesült Államokban és Kanadában, 1976-ban pedig Tel Avivban a Béjt Szokolov Újságíróházban mutatta be. 1978-ban gyűjteményes kiállítást rendezett Jeruzsálemben a Művészházban. 1978-tól perspektívát, rajzot és művészeti anatómiát tanított a Tel Avivban és Jaffon működő Avni Intézetben. 1990-ben a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület keretein belül Benedek Györggyel, Bencze Lillával, Ceglédi Júliával, Engel Tevan Istvánnal, Fazakas Tiborral, Fehér Lászlóval, Kovács Johannával, Thury Leventével, Terebessy Lászlóval, Tuzson Berczeli Péterrel, Szilárd Gyulával és másokkal megalapította a Chagall Galériát, és az Ájin-csoportot, ami 1993-ig működött. Ez idő tájt készítette Haszid-sorozatát, mely a zsidó bölcselet és mondavilág jellegzetes, Martin 1990-től minden évben pár napot tölt a Váci Grafikai Műhelyben (ma Nalors Grafika). Kezdetben litográfiát készített, majd a szitatechnikára tért át. Festményeit 1998-ban a szentendrei Vajda Lajos Stúdió galériájában állította ki. „Egységesnek tűnő vásznakon sárga alakzatok uralkodnak: négyzetek, téglalapok, trapézok, sávok, ékek – láttatni engedve a szabadabb, festőibb képszövetet mely mintegy töredék- vagy foszlányszerűen, az eltakartságból előszüremlőn, már-már mellékesen jelenik meg.” – írta a kiállításról Wehner Tibor az Élet és Irodalomban. Ebben az időben kezdte kialakítani éles vágásokra és ellentétekre épülő felületeit.

2001-ben Megdermedt pillanatok címmel műanyagból, fából, kátrányból készült plasztikáit állította ki a Vigadó Galériában.

Hosszú kísérletezés után csak 2008-ban lépett új munkáival a nyilvánosság elé az Art 9 Galériában, melyekről ezt írta P. Szabó Ernő: „Akik látták Magén István éppen tíz évvel ezelőtt a szentendrei Vajda Lajos Stúdió galériájában rendezett tárlatát, már akkor megfigyelhették ezt a megoldást, réteget rétegre visz föl, melyek részben eltakarják, részben kitakarják egymást, sejtetik, de nem mutatják, mert nem mutathatják teljességében azt, ami alattuk rejtezik.”

A Budapest Galériában 2009 márciusában bemutatott kiállításán a geometrikus absztrakt egy festői változatát láthatta a tárlatlátogató. Nyílegyenes, párhuzamosan futó, vagy egymást metsző, egyforma szélesre szerkesztett sávok kerülgetik, elnyomják, segítik egymást, hullámoznak, vonaglanak, fodrozódnak.

„A festmények szembeötlő belső szerialitása azonban különbözik Gyarmathy vagy Mulasics László idevágó megoldásaitól. – írja Hernádi Miklós a Balkon 2008/10. számában – Gyarmathy kozmikus fényjátékai, Mulasics reményvesztett mintázottsága távol helyezkedik el Magén István legújabb szándékaitól. Ő itt a lekötöttséggel és annak puha áttűnéses voltával azt sugallja, igenis van remény, a bennünket körülvevő színes univerzum ránk kivetett puha hálója éppen annyira korlát, mint amennyire védelem. Azért sem botorság ilyen filozófikusan értelmezni Magén István új képeit, ,,mert címadásával (Szándékok és hivatkozások, Szokásos intézkedések, illetve…) maga is ilyen értelmezést ajánl.”

Alkotásait gyakran még a kiállításokon való bemutatkozás után is tovább fejleszti. „Munkáim a készületek valamennyi stációjában befejezettek, illetve befejezetlenek” – vallja.

Tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Grafikusok Szövetségének, a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Illusztrátorok Társaságának, a Rézkarcolók és Litográfusok Társaságának, az Izraeli Festők és Szobrászok Szövetségének. 4 könyvet illusztrált. Novellái megjelennek az Ezredvég című folyóiratban és a CET Újságban.

Matzon Frigyest és Szentgyörgyi Józsefet vallja mesterének.

Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2014. március 2. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 819

Forrás:
artportal.hu


   


Tetszik  



 

a teljesség igénye nélkül néhány gondolat azokról akik maradandót, szépet alkottak.