2014 -

csütörtök, 2014. január 30. 08:32, Nézettség: 1258

Az én Uram, az Úr, megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak. (Ézs 50,4)Van olyan beszéd, amely elfárasztja a hallgatót, és van olyan, amely megerősíti. Mai igénk azt ígéri, hogy Isten megtanít úgy beszélni, hogy tudjuk erősíteni az elfáradtakat. Olyan jó lenne mindig érdemi választ adni a kérdésekre.

kedd, 2014. január 28. 13:06, Nézettség: 2182

Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. (Mt 4,4)Aki elindult a Jézusba vetett hit útján, annak lelki táplálékra van szüksége, hogy tudjon azon járni. Ugyanúgy életkérdés ez neki, mint ahogyan a fizikai erőnlét feltétele a rendszeres táplálkozás.A lélek tápláléka az ige.

csütörtök, 2014. január 16. 17:14, Nézettség: 1460

IMAHÉT a Krisztus-hívők egységéért 2014. január 19–26. minden este 18.00 órától MÁRIA-TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN, melyet szeretetvendégség követ   1.

csütörtök, 2014. január 16. 17:19
6. nap: Együtt keressük az egységet
Bír 4,1‒9 Ha velem jössz, elmegyek
Zsolt 34,1‒14 Keressétek a békét, és kövessétek
1Kor 1,10‒15 Ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz
Lk 22,24‒30 Ezután versengés is támadt közöttük
Az 1Kor 1,12‒13-ban olvasható széthúzás egyúttal az evangélium meghamisítását is jelenti, s ez ellenkezik Krisztus hívásával. Akkor léptünk egyet az egység helyreállítása felé, ha beismerjük ellentéteinket és széthúzásunkat, ahogy ezt a Kloé emberei tették.
Ahol pedig ellentétek és szakadások vannak, ott az olyan asszonyok, mint Debora és Kloé felemelik prófétai szavukat, és ráébresztenek minket, hogy meg kell békülnünk. Egy-egy ilyen prófétai hang arra is alkalmassá tesz minket, hogy miután újból egységre jutottunk, elinduljunk a közös cselekvés útján.
Azzal a törekvésünkkel, hogy egy értelemmel és egy véleményen legyünk, Isten egyúttal arra hív minket, hogy „keressük és kövessük a békességet” – ahogy mai zsoltárunk tanítja.
• Emlékszünk-e olyan esetre, amikor egyházunkban egy fájdalmas nézetkülönbséget nevén neveztek, s ezzel újra indulhatott fáradozásunk a teljesebb egységért?
• Milyen kérdések okoznak feszültséget közöttünk, akik magunkat Krisztus egy testének tartjuk? Milyen lehetőségeket látunk az egység megteremtésére?
csütörtök, 2014. január 16. 17:19
7. nap: Együtt tartozunk Krisztushoz
Ézs 19,19‒25 Az Isten Megváltót küld népének
Zsolt 139,1‒12 Hová menjek, lelked elől?
1Kor 12,12‒26 Ha szenved az egyik tag…Ha megbecsülésben részesül az egyik tag…
Mk 9,38‒41 Aki nincs ellenünk, az mellettünk van
Ézsaiás látomása arról a napról szól, amikor majd egyiptomiak és asszírok, Izraellel együtt, mint egy nép fogják imádni Istent. A keresztyén egység Istennek az egész emberiség, sőt: az egész világegyetem egységét célzó világtervének része. Imádkozzunk, hogy jöjjön el az a nap, amikor az egy hit közösségében, egy úrvacsorai közösségben fogunk Istenhez imádkozni.
Isten sokféle felekezeti hagyomány ajándékával áldott meg minket. Ha elismerjük egymás ilyen ajándékait, akkor már előbbre jutottunk a látható egység útján.
Keresztségünk eggyé tett minket Krisztusban. Mi megbecsüljük saját egyházunkat, de Pál apostol arra emlékeztet, hogy mindannyian, akik az Úr nevét hívjuk segítségül, egyek vagyunk Krisztusban, mint egy test tagjai. Ezért nincs jogunk senkinek azt mondani: „Nincs rád szükségem” (1Kor 12,21).
• Mi a jele annak, hogy „Krisztushoz tartozunk”?
• Hogyan szoktunk a „Krisztushoz tartozás” hitvallásával visszaélni, s ezáltal egység helyett szakadást okozni?
csütörtök, 2014. január 16. 17:19
8. nap: Együtt hirdetjük az evangéliumot
Ézs 61,1‒4 Az Úrnak lelke elküldött, hogy örömhírt vigyek
Zsolt 145,1‒7 Nemzedékről nemzedékre dicsérik műveidet
1Kor 15,1‒8 Hirdettem nektek az evangéliumot, amelyet be is fogadtatok
Lk 4,14‒21 Ma beteljesedett ez az írás fületek hallatára
Együtt hirdetjük újból az Ézsaiás által prófétált evangéliumot, amely a mi Urunk Jézus Krisztusban beteljesedett, amelyet Pál apostol prédikált, az egyház pedig befogadott. Becsületesen tudomásul vesszük, milyen felekezeti sajátosságaink és különbözőségeink vannak, de nem tévesztjük szem elől közös feladatunkat, a Jézus Krisztus evangéliumának hirdetését sem.
Pál apostol azért küldetett, hogy „hirdesse az evangéliumot, de nem bölcselkedő beszéddel, nehogy a Krisztus keresztje elveszítse erejét” (1Kor 1,17). Az egységhez vezető utat csak a kereszt erejében találhatjuk meg.
Az általunk hirdetett evangélium csak úgy lesz nekünk kézzel fogható és fontos hír, ha tanúsítani tudjuk, milyen hatást gyakorolt Jézus Krisztus a mi életünkre és gyülekezetünk életére.
• Hogyan fonódott össze az evangélium, amit mi kaptunk, az evangéliumot közvetítő emberek és korok művelődési és történelmi külsőségeivel?
• Ez az összefonódás akadályozta-e, s akadályozza-e ma is az egységet?
• Vajon hogyan válhatunk az evangélium hitelesebb tanúivá, ha erősödik a Krisztusban való egység?
3 bejegyzés | 1 / 1 oldal