Archívum

A kormány tisztességtelen önellentmondása
Szerző: Töviskesné Dsupin Judit Ibolya :: Megjelent: 2014. július 6., vasárnap

Sok bennem a kérdés.
Egy jó ügyésszel, egy jó bíróval és egy jó miniszterelnökkel szívesen elbeszélgetnék arról, hogy Orbán Viktor kormánya miért nem beszél azokról, akiknél már lezajlott a végrehajtás.
Az ellentmondás kétségen felüli, senki esetében nem lehet tudni azt, hogy milyen összeg volt felmondáskor az a bank által lejártnak tartott hátralék, ami miatt a szerződést felmondták akár közjegyző előtt, akár nem.
Ez az összeg a mostanra tisztességtelennek kimondott árrés és egyoldalú kamatemelés összegével összevetendő, és a mérleg az adós oldalára billenhet.
Hozzátenném, ezen összegekre már ekkor is rátehető a késedelmi kamat, mert a bankba be se kerülhettek volna, tehát olyan, mintha az adósnál kellene lenniük mindvégig, de már az elvételükkor is késedelembe esett a bank, mert visszaadandó.

De jött a végrehajtó. aki mindent visz.
Bugyit, gatyát, koloniál bútort, szőlőterületet, munkabért, nyugdíjat, bankszámlán lévő pénzt.
És az atyaúristent a hálószoba faláról.
Ja, meg a plazmatévét.
A plazmatévé a kedvencem.
Annyira szeretem ezt a szót, hogy meg fogom tanulni a versírás alapvető fortélyát, és írok róla egy verset.
Mert mit jelent az, hogy plazma.

“A fizikában és a kémiában a plazma ionizált gázt jelent, illetve a negyedik halmazállapotot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett. Az ionizált itt azt jelenti, hogy az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad, és így a plazma ionok és szabad elektronok keveréke lesz. Mivel az elektronok már nem lesznek az atomokhoz kötve, hanem szabadon mozoghatnak a plazmában, a plazma elektromosan vezetővé válik és az elektromágneses mezőkkel kölcsönhatásba lép.”
“A látható Világegyetem anyagának 99%-a ebben a halmazállapotban van. A plazma állapot csak igen magas hőmérsékleten, tízezer kelvin körül kezd kialakulni, mert csak itt áll rendelkezésre az elektronok leszakításához szükséges energia.”

A látható világegyetem anyagának 99 %-a plazma lenne?

Én boldog vagyok ettől a számadattól.
Gondoljátok el, mi mindannyian nagyon előrehaladott gondolkodásról tettünk tanúbizonyságot, amikor plazmatévét vásároltunk a devizaalapú hitelből, amiből nem szakadt le se elektron, se semmi, sőt, egyre több lett belőle.



De visszatérnék a végrehajtást elszenvedőkre, akikről a kormány nem mer beszélni.
Ők azok, akik mostanra a legtöbbet tudnak a devizaalapú hitelekről, és a legnagyobb károkat szenvedték el, miközben nézték a plazmatévében, hogy milyen könyörületes a kormány a devizaadósokkal szemben.
És ők azok, akiknek a feldúlt élete miatt a legtöbbel tartoznak a bankok.
Beszélni kell róluk.
Mert az, hogy ki sem ejtik a nevüket, magáért beszél.
Nem lesz arra mód, hogy ne legyen áttekintve az ügyük, mert nem temetetlen halottakról van szó, akiken csak keresztül akarnak lépni.
Gyilkosság esetén természetes, hogy az áldozatot eltemetik, szép kis hasonlat.
De itt kivéreztetett, sodródó emberekről van szó.
Hogyan gondolták azt, hogy nem kell a helyzetüket áttekinteni?
Azok a többlet befizetések, amelyek miatt ők ebbe a helyzetbe kerültek, egy eleve fizetendő összeg felettiek voltak, mint a még fizetők, vagy már fizetni nem bírók, vagy a felmondottak esetén is..
Az első ötven kiló még bírható.
De a második ötven kiló túlmegy a bíróképesség határán.

Akik még kibírták felmondás nélkül, azoknak visszafizetik a tisztességtelenséget. Ez a rendelkezés az élet logikus rendszerébe vajon hova illeszthető be?

A devizaalapú hitelezés akkor lesz rendbe téve, amikor minden végrehajtást elszenvedő család helyzete át lesz tekintve, kártalanítva lesz.
Mert élő embert nem hagyunk a harctéren. De nem is azt várjuk meg, hogy meghaljon.

Kötelező-e feltárni a bűnt?
Szerző: Töviskesné Dsupin Judit Ibolya :: Megjelent: 2014. július 27., vasárnap


Egy kedves társunk kérdést intézett felém:
“Hogy is van ez? Ha engem becsaptak a bankok, magyarán csaltak, akkor ebből csak akkor nem lesz büntető eljárás ha én nem akarom? …Ők bocsánatot kérnek és mi elszámolunk velük a mi feltételeinket is figyelembe véve? Vagy a büntető ügy jogállamilag automatikusan el kell hogy induljon? Mindössze a csalás tényét kell megállapítsa a bíróság? Vagy kinek volna kötelessége ebben az ügyben eljárni?”

Mindenkinek kötelessége figyelmeztetni a hatóságot, de csak a hatóságok tudják elindítani a nyomozást.
Ameddig az ügyészség szerint nem gond az, hogy hitelfolyósításként írja a bank jóvá a forintot, de nem könyveli le azt mint nyújtott hitelt, és ezt a NAV sem tartja gondnak, addig nagy a baj.
Ugyanis addig feketén folyik az ügylet. Merthogy olyan összeg, a devizaösszeg kölcsön jogcímen, kölcsönkamatokkal történő követelése zajlik, amely összeg rendelkezésre bocsátásáról nem készült számviteli bizonylat. Nem az van, hogy feketén dolgozott a Bank, a hatóságok tudta nélkül, hanem az, hogy csak színlelte a kölcsönügyletet.

A forintot nem könyvelte fel hitelnyilvántartási számlára, de hitelfolyósítást írt az Adós banki kivonatára.
A hatóságok, ügyészségek, bíróságok, a közjegyzők, maga a Kúria is elegendőnek tartották eddig, hogy a devizaösszeget mint pénztartozást adott meg a Bank az Adósnak, ami által az Adós forinthoz jutott.
Ellenben a szerződésben szereplő devizára mint kölcsönösszegre hivatkozik a Bank. Vagy úgy, hogy deviza van megjelölve mint amit a Bank az adós rendelkezésére kell bocsásson, vagy úgy, hogy a forintot a Bank a folyósítást követően devizában határoz meg, amely devizaösszeget megfizetni köteles az Adós, és ezt a devizaösszeget folyósítási értesítőben közli az Adóssal.
Autós szerződések esetén pedig nyíltan leírja a Bank az Általános szerződési feltételekben, hogy
- a folyósított forint,
- az árfolyam különbözet és
- a kamat megfizetésére vállal az adós kötelezettséget.
Csakhogy a hatályos törvények értelmében kölcsön az, amikor a Hitelező által az adós rendelkezésére bocsátott pénzösszeget kell visszafizetnie az Adósnak kamatokkal vagy kamat nélkül.

A hitelfolyósításról mint gazdasági eseményről elkészült a banki kivonat, amely szerint a forint lett az Adós rendelkezésére bocsátva.
Azaz hitelfolyósítás történt, amelynek során forintösszeg lett jóváírva az Adós banki kivonatán “hitelfolyósítás” megjelöléssel.
De mit ír a számviteli törvény a számviteli bizonylatokról?

Számviteli törvény
165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

(2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

“..az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza,”

Az adott gazdasági művelet:
a kölcsönszerződés alapján történő hitelfolyósítás, aminek eredményeképpen a számviteli bizonylat tanúsága szerint hitelfolyósítás jogcímen forintösszeget folyósított a Bank az adósnak.
Ezt kell a könyvvitelben rögzíteni.
És a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmaznia kell a bizonylatnak.

Akkor kérdem én, miért nem rögzítették a Bankok a könyvvitelben a folyósított forintösszeget a hitelnyilvántartási számlán?

A csalást a forintösszeg hitelfolyósításként történő jóváírására alapozták.
De a könyvviteli nyilvántartásba már nem vitték fel a forintot mint ami hitelfolyósítás miatt jóvá lett írva az adós banki kivonatán.
Az Adós mit lát?
A saját banki kivonatát.
A Bank belső könyvviteli nyilvántartását nem látja.
Nem is láthatja, mert előtte banktitkot képez a Banki könyvelés.

Én írogatom ezeket a dolgokat.
De nem érzékelem, hogy elegen átlátnánk, mekkora baj történt amiatt, hogy a bankok ilyen módon megkerülték a hatályos törvényeket. Pedig nincs más, mint hogy színlelték a pénzkölcsönnyújtást, miközben nem nyújtottak kölcsönbe semmit.
A forintot azért nem, mert nem azt követelik vissza.
A devizát azért nem, mert nem folyósították ki.
És mi, Adósok pedig nem akarjuk elegen elhinni azt, hogy az egész nem más volt, mint SZEMFÉNYVESZTÉS.


Mivel azonban a szemfényvesztés sikeresnek bizonyult, mindhiába írogatom ezeket a dolgokat, igen kevesen osztjátok, igen kevesen szembesültök azzal a profán ténnyel, hogy át lettünk hajítva a palánkon.

Nincs más bizonyítékunk, mint a banki kivonatunk.
A bíróságok, közjegyzők, ügyészségek, Kúria, és hozzátenném, a többi civil szervezet és a szakértők hada a száján ki nem ejtené, hogy a kölcsönnyújtást tanúsító banki kivonaton kívül semmi más nem igazol pénzkölcsönnyújtást.
Ez pedig a forint.

Úgy érzékelem, hogy az adósok beálltak a bírók, közjegyzők, ügyészek, szakértők, és a sok-sok civil szervezet sorába, akik nem foglalkoznak azzal, hogy a pénzkölcsönnyújtásról éppen úgy készülnie kell bizonylatnak, mint minden más tevékenységről, szolgáltatásról, és ez az a bizonylat, ami a követelés alapja kell legyen.
És az elkészült bizonylaton kívül semmi más nem igazol főszolgáltatást.
De az adósoknak nem volna szabad mazochista módon követni a felsorolt hatóságokat, és félresiklott civil gondolatokat.

Ellenkezőleg, követelnünk kell a valóság szerinti elszámolást.
Nincs más esélyünk.

Visszatekintő
Szerző: Kásler Árpád :: Megjelent: 2014. augusztus 22., péntek
Ezt a rövid szösszenetet három évvel ezelőtt írtam, pedig nem is vagyok próféta…
“Bajbajutott Bankok
2011. szeptember 2., 19:31

Már jó ideje szemlélem a fősodrású és alternatív média valamint a politikusok és tenni akarók nyilatkozatait. Az utóbbiak véleményeit nem értem. A legnagyobb tiszteletem Dr. Léhmann György úré de amikor bajbajutott devizahitelesekről beszélnek nem igazán értem a logikáját senkinek.

Tessenek végre tisztán látni és kezdjenek el bajba jutott bankokról beszélni. A devizahitelesek jogi státusza sziklaszilárd. A csalássorozatokat a bankok követték el a politikusokkal karöltve. Kik is vannak bajban?

Kásler Árpád, a BAÉSZ elnöke.”

A teljesítés határideje letelt
Szerző: Töviskesné Dsupin Judit Ibolya :: Megjelent: 2014. augusztus 23., szombat
A Privátbankár éppen úgy cirkusznak tartja a Bankok és a magyar állam közötti pereket, mint ahogyan mi.

A cikkből idézem:

“A sajtó öles betűkkel ad majd hírt arról, hogy az adott nap épp hány bank keresetét utasította el a Fővárosi Törvényszék, az eredmények kapcsán megszólal majd az önkormányzati választásokra készülő politika is. Hihetetlen jó lesz újságírónak lenni Magyarországon.”

“Az igazi döntés helye

A mostani médiacirkusz ugyanis alapjaiban teljesen értelmetlen. Mert bárhogy is dönt a bíróság az egyoldalú kamatemelések kapcsán, arról, hogy annak nyomán mit és mennyit, milyen módon kell megfizetnie a hitelintézeteknek, arról nem a bíróság, hanem a Parlament dönt majd – kiegészítve a csomagot akár a forintosítás kérdésével is.”

“Ráadásul vigyázó szemünket a bíróságok helyett sokkal inkább a szeptember 10-én esedékes tapolcai Fidesz-frakcióülésre érdemes függesztenünk – ott sokkal több dőlhet el, mint a bírósági tárgyalótermekben.”

Akár a forintosítás kérdésével is kiegészítik a csomagot – olvashatjuk a cikkben.

Mindezt csak jogellenesen teheti meg a Parlament, mivel nem szolgáltathat igazságot olyan kérdésben, amelyre választ adnak a hatályos törvények.

A mai napig nem tisztázott a Kúria részéről, hogy mit tekint kölcsönbe adottnak a devizaalapú hitelezés során: a forintot vagy a devizát.
Ettől függ az, hogy jogos-e az árfolyam különbözet avagy sem.
És ettől függ az, hogy vizsgálható-e az árfolyamkockázat Adósra hárításának tisztességtelensége avagy sem.

A Parlamentnek kizárólag azért nyílt meg a joga a jogkérdés törvényhozással történő rendezésére, mert a Kúria a 2/2014. számú PJE határozatban a főszolgáltatáshoz tartozó szerződéses kikötésnek ítélte meg az árfolyamkockázat Adós általi viselését.

Ugyanezen kérdéssel kapcsolatban a Kúria 2013 decemberében, a 6/2013. számú PJE határozatában másképpen vélekedett. Ekkor még vizsgálhatónak tekintette az árfolyamkockázat Adósra hárításának szerződéses kikötését, ami nem jelenthet mást, mint hogy nem tartotta a főszolgáltatáshoz tartozó szerződéses kikötésnek ezt a kitételt.

De ez egyúttal azt is jelenti, hogy a főszolgáltatást magát tekintette másnak, mint 2014 júniusában.

Hiszen ha az árfolyam kockázat viselésére nem amiatt van kötelezve az Adós, mert ez a kitétel a főszolgáltatáshoz tartozik, akkor ez azt jelenti, hogy nem lett átadva a deviza.

S mint tudjuk, a Kúria 2013. decemberében még az alacsony kamat miatt tartotta jogosnak az árfolyam kockázat Adósra hárítását, és nem amiatt, hogy a deviza át lett volna adva.

Mi tudjuk azt, hogy a deviza valóban nem lett átadva, és tudják ezt a Bankok is.

forintsvájci frankHiszen a Bankok ” hitelfolyósítás” jogcímen a banki kivonatokon forintot írtak jóvá az Adósok banki kivonatain.

Mivel azonban nem vitték be a forintkövetelést a könyviteli nyilvántartásba mint általuk nyújtott pénzösszeget, helyette a szerződésbe foglalt devizaösszeget vitték fel mint követelhető összeget.

Erre jött a Kúria, és 2014. júniusában már átadottként kezelte a devizát, s emiatt főszabályként az árfolyam kockázat Adósra hárítását jogosnak ítélte meg, mint szerződéses rendelkezést. És már minden egyéb törvényi rendelkezés ki lett iktatva, amit a Bankoknak be kellett volna tartaniuk.

Ekkor viszont a Parlament már beavatkozhat, mert a körülmények jelentős változására hivatkozva forintosításra adja a fejét törvény meghozásával, mondván, hogy a Kúria nem tehet semmit, hiszen nincs joga megállapítást tenni olyan szerződéses rendelkezéssel kapcsolatosan, ami a főszolgáltatás része.

Álljon meg a menet.

A deviza átadása nem bizonyítható. Sőt. Bizonyítható, hogy a deviza nem lett átadva.

A folyósított forintösszeg azonban a Bankok által nem lett felkönyvelve a könyviteli nyilvántartásba mint átadott pénzkölcsön.

Ezért a forint hiába kölcsön jogcímen jött ki, de fekete maradt mint kiadott pénzösszeg, jogcím nélkül jött ki, éppen azért, mert nem könyvelte fel a bank a jogalapját a folyósításnak a saját könyviteli nyilvántartásába.

Emiatt azonban a devizakövetelés csak fiktív nyilvántartásba vétel lehetett.

Úgyhogy nekünk más az elképzelésünk a cirkuszi mutatvány céljáról, mint a Bankoknak.

Nekünk az az elképzelésünk, hogy a kormány azt a látszatot akarja mutatni, mint aki szembehelyezkedett a Bankokkal, üti-vágja őket, s ezenközben falaz nekik.

Falaz, hiszen átadottnak tekinti a devizát, kihasználva a Kúria ezévi 2. számú PJE határozatát, aminek a 2013. évi decemberi határozat totálisan ellentmond, amikor még a deviza nem volt átadottnak tekintve.

Ebben az ellentmondással terhelt helyzetben, amit a a Kúria két PJE határozata idéz elő, a forintosítás törvénybe hozásával akar látszólag kegyet gyakorolni a Parlament, miközben nem lehet joga törvénykezni olyan jogkérdésben, amelyre csak a hatályos törvények adhatják meg a választ, hiszen tény, hogy a deviza nem lett átadva az adósoknak, s emiatt az árfolyam kockázat viselése nem lehet a főszolgáltatáshoz tartozó szerződéses rendelkezés.

Az árrés és az árfolyam különbözet kamatokkal együtt kizárólag a számviteli törvény megsértésével vált követelhetővé: az által, hogy nem könyvelte fel a bank a valós forintfolyósítást, amit ő maga is hitelfolyósításként jelölt meg a kivonatainkon.

A jogalap nélkül elszedett pénzek az adósokat illetik meg. Azonnal.

A teljesítés határideje letelt!

Azonnali hatállyal lejárttá tesszük azt, amit jogellenesen vettek el tőlünk, csalással.

Nem volt az ügyletben deviza.

Ezt már a Kúria is kimondta.

Na azért mondom.

Olyan volt, ilyen lett...

Jól van köszönöm igen az volt az egyik üzenete.Egyébként meg valamilyen fajta adatgyűjtő lehetett álnével.Már más oldalon is próbálkozott velem,válaszoltam neki de nem válaszolt itt volt egy válasza az üzenetemre a levélben de az is csak annyi volt hogy bizony csak barátkozni akar ami magában nem is lenne rossz dolog csak azért egy így enyhén szólva is furcsa.

Hello!Please call me John.

You know i don't know what a military officer wants from me maybe an information or maybe not.Are you working some kind of intelligence agency?You know you can be my mother at your age.But still friendship will be ok.So what do you say?

Or just a troll of some kind..A really bad one beacuse you are using google translate that very badly..Sorry to say but you have to learn hungarian more..

But thanks either way.If i were you i would stop doing this because she can slap you really hard by playing with her identity information.And i hope you wont want to end up in a court.But it is your choice, it 's you life.

The real you isn't here.It is in the video..Forgive me if i'am wrong.May the admins decide..

Rossz a címe..még ha a h betűt is írom oda akkor sem jó... mert csak egy fehér oldal jön be...
www.sallaivalasztas.atw.hu Sallai István-Független Polgármester jelölt

Nézd én bocsánatot kérek tőled itt is.Bár nem tudom el fogod e valaha olvasni nem valószínű.Belátom hülyének néztelek és ezért bocsánatot kérek tőled.Remélem megbocsájtasz.De a legnagyobb hülye én vagyok nagyon jól indult...És ezért furdal lelkiismeret.Kérlek bocsáss meg..

Az ATV teret biztosít…
Szerző: Kásler Árpád :: Megjelent: 2014. május 9., péntek

A Haza Nem Eladó Mozgalom párt EP listavezetőjeként, az ATV, VOKS című műsorában (élő közvetítés) kedden, 2014 május 13.-án 20 óra 45 perckor, -most először- biztosít megnyilvánulási lehetőséget számomra az ATV.

Kásler Árpád