Ó, az a szív műtét! Milyen sokáig nem volt az orvosban készség, hogy azt billentyűt megműtse. Ha végleg elmaradt volna? Az emberi életnek befejezést jelentő végső útjában nincsenek feltételes módok. Marad a főhajtás, Isten Szent Fiának református szolgálóleánya küzdelmes élete és tanításra mindig kész, áldozatkész szíve előtt. Köszönetet mondva fáradhatatlan tanítási készségéért, jobbítani akarásáért! Megtanulva tőle azt is, hogy nem lehet elhallgatni a hatalomban, vezetésben levők hibáit, mulasztásait, amelyek egy közösségre, egy egész nemzetre kihatnak. Mert a pedagógus, a zenepedagógus is, szüntelenül int, tanít, buzdít. Ez az élete!
Hajlíthatatlan kálvinista hívsége, (hűsége) utat mutat számunkra! Akkor vagyunk, leszünk jó tanítványok, amennyiben ezt a magatartást merjük vállalni, tovább adni!
A mi földi sátorházunkban, törékeny cserépedényünkben lakozó - Feltámadt Jézus Krisztus nevében! Ámen.

Timótheushoz írt II. levél 4. rész
1. Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, a ki ítélni fog élőket és holtakat az ő eljövetelekor és az ő országában.
2. Hirdesd az ígét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással.
3. Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülök;
4. És az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez oda fordulnak.
5. De te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangyélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd.
6. Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott.
7. Ama nemes harczot megharczoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam:
8. Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, a kik vágyva várják az ő megjelenését.

Ámen!

https://www.youtube.com/watch?v=cU7BG5LUsgQ

Fenti két mesét, ahogy olvastam, (különösen, a "Doboz" című mesét, amiben a kisleány "üresnek" látszó dobozt csomagol drága papírba, szalaggal az édesapjának, de tele a láthatatlan millió puszijával), könnybe lábadt a szemem. A gyermek tiszta szeretete, a karácsonyi ajándékozás lényege találtatik meg benne.
Miért? Mert "csak" egy gyermeknek a születéséről szól, és gyermek születik, születhet az év bármely napján. De itt többről van szó. Isten gyermekéről szól a történet.
Isten gyermeke az "ajándék" - ezért van az, hogy a református családok "angyalt" várnak Szent Estére. Angyalt, aki bejelenti a gyermek megszületését.
Olvasd: Lukács Evangyélioma 2. rész 9-12. vers.
Hozzánk nem "jézuska" (kisbetüvel) jött, hanem az angyal, aki hírűl adja a jó hírt! Annyira jó hírt, hogy a szüleim ennek kézzel fogható jelét is adták, egy-egy ajándékban.
Hasonlóan ahhoz, mint amikor házat épít valaki, és az új épületbe meghívott barátainak finom uzsonnát és innivalót is kínál.
Minden hivatalos fogadás, állami rendezvény, tárlat vagy kiállítás első napi megnyitóján szintén ott van a pogácsa, az üdítő vagy sör, bor, netán pezsgő.
Miért? Mert az örömteli eseményt kézzel-foghatóvá is kell tenni, a gyomor felé is kell közvetíteni.
Karácsonykor, Istennek nekünk adott szeretete ünnepén, a szülők a gyermek felé, és a felnőttek egymás irányában, tudjuk-e kézzel foghatóvá, a szív számára is érzékelhető, sőt! értékelhető formában kifejezni?
Valami csekélyke kézzelfoghatóvá tétel, a dobozba csomagolt ajándék, amely a fenti meseszerű elbeszélésben egy gyermeknek ezer puszija, az édesapja számára.
Drága barátom, lelki testvérem, aki olvasod e sorokat, feléd is szeretném kinyilvánítani ezt a szeretetet. És akkor teszem ezt leginkább, ha a rám bízottak, a 92 és fél éves, 8 éve vak, lábtörés miatt mozgásképtelen édesanyám, az autista (nyolcadik) gyermek mindennapi gondját is hordozó feleségem, és a már felnőtt gyermekeim is tapasztalnak ebből - kézzel foghatóan - valamit ....

Két ige helyet találtam a legnagyobb szeretetre, megosztom olvasóimmal mind a kettőt.

1. - Sám 20,17
És Jonathán még egyszer megesketé Dávidot, iránta való szeretetéből; mert úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
2. - Jn 3,16
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.