A "Mosolyligeti bölcsességek" alatt található - szerda, 2012. szeptember 12. 23:02 ------ Kedves Hölgyeim és Uraim, és drága Edith néni:)! ------- kezdetű gondolatok kapcsán fogalmazódtak meg bennem az alábbiak, de oda a technika nem engedte rögzíteni, ezért ide írom, az alábbiakat.
==============================================

Keresztes Katinka Katinka részére

"... békesség Istentől ..." (Fil. 1:2)
Kedves Katinka, a profilomon való látogatás késztetett a körülnézésre. Ez az írás olyan nagyszerű beszámoló, hogy egy filmrendező sem tudta volna jobban megjeleníteni, mert a mai filmek képtelenek a gondolat és az érzelem megnyilvánulásait közvetíteni. Ajtai-Baricsa Edith karnagy halála igen megrendített. Az üzenő oldalán írtam is néhány sort. Már nem neki magának, hanem úgy önmagamnak és annak, aki elolvassa. Talán, ha megfogadja szavam, és nem műtteti meg magát, ma is élne. Az a "leszakadt szívbillentyű" história szinte kísérteties megismétlődése egy közel huszonnyolc évvel ezelőtti esetnek. Az illető férfi ember egy nagyszerű magyar szakos tanár volt, aki a református egyház vezetésében - okkal - halálosan csalódott, és az említett műtéttel (sajnos, önmagát büntetve) halálra szánta magát.
Nem árt, ha a jó néhány évtizedes tapasztalatainkat összeadva, nagy bajban levő embereknek út-jelzőkké is válunk.
A beszámoló végén említett nótázás, dehogy, népdal éneklés igen jó lehetett. Cserszegtomajon éltem át hasonlót. Akikkel együtt hajnali 2-ig énekeltünk, már sokan nincsenek e földi világon. Azon, 2006-ban levő esemény magasztos szintjére jellemző, hogy az időn 93-ik évét betöltő édesanyám, ki velünk volt, végig fenn bírt maradni. Tábortűz nem volt, csak némi innivaló, valami pogácsa is maradt még a végére, és a cserszegtomaji borból, igen mértékletesen. Hogy mennyi dal került elő, meg nem tudnám számolni, de este nyolctól hajnalig - egy egy kortynyi szünet kivételével - nem volt ismételve egy sem.
Köszönve, még egyszer a látogatást,
Maradok barátsággal,
B. Juhász Levente