Archívum

Az első éjszakás müszak nehezen telt...bár mint mindig álltalában.
A munkahelyen a kutya lefialt, négyből két kiskutya maradt meg, bár még nemláttam őket csak hallottam hirüket, mert elkülönitve vannak. Leültem a dohányzóba, a cigaretta mellé megittam egy kávét, annyi időm még volt...majd irány dolgozni. Leültem a helyemre , ott ahol aznap kell lennem, de nemtelt bele kisidő iszonyatosan hasogatott a fejem, sokan kérdezték rosszul vagyok e v hasonló, de mondtam h nincs baj csak fejfájás. NA DE MILYEN....azthittem az agyam az orromon fog kijönni...végül szereztem gyógyszert, két szál cigimbe került de ha kapok adok is. Miután nemfájt már a fejem rámjött az álmosság, eddig aztartott ébren h fájt a fejem, nagyon koncentráltam h ébren maradjjak, igy munka közben jobb ha állok gondoltam. Szünetekben a friss levegő jóttett de még azsem tudott teljesen kizökkenteni a melankóliámból....mikor hazaérte meló után....és beléptem a meleg szobába....ismét mint annyiszor elmormoltam magamba: mindenhol jó , de legjobb itthon.

Végre volt egy hétvégém amikor nemkellett bemennem dolgozni. :D Az ember nemis tudja mit számithat két nap pihenés. Elterveztük barátnőmmel elmegyünk szánkózni. Be a kocsiba a szánkó és valami kék kis műanyag amit a fenék alá helyezve lehet csúszni. Megisálltunk a domb alatt...telivolt gyerekekkel és a szüleikkel..hát körülbelül 15 percig tanakodtunk h kiszáljunk vagy ne..aztán egymástól kérdezgettük hányévesek is vagyunk mert ugye mindketten már 20 fölött...aztán azt latolgattuk mennyünk be a bokrok közé keressünk valami bukkanót h ott eldugva mindenkitől távol csúszkáljunk..de végül megráztuk a vállunk és beviharzottunk a derékig érő gyerekek közé...és elkezdtünk szánkózni. Mig a legkissebb is a legmagasabb helyről csúszott mi középtájról..és minden csúszásnál emlegettük most meghalunk nagyon magas végünk...persze borultunk párszor...az életem is lepergett mivel vékony vagyok könnyen eltörik bármim :D de végül épen és egészségesen megúsztuk...de a hátsófelem eléggé fájt...és a torkom is...de úgyéreztem megérte elmenni és ha nagy marhák is vagyunk...akkor is megérte, hisz az embernek túl sok boldogsága nincs az életben..dolgozunk látástól mikulásig, szórakozásra nincs pénz...ez pedig ingyen van :D a hó a domb és egy rozoga gyerekkori szánkó :D