ÉLETBÖLCSELET ABC
BOLDOGSÁG JENCIKLOPÉDIA
EUGÉNIUSZ MINŐSÉGVIZSGÁLÓ
Egy lényegkereső találatai/gyűjtései II.
Hermann Hesse: Könyvek
Az embert boldoggá tenni e világ
összes könyve sem tudja,
titkon ezek terelnek mégis
bennünket vissza önmagunkba.
Itt megtalálunk mindent, ami kell:
Napot, Holdat és csillagot,
hiszen a fény, ami után törekszünk,
bennünk magunkban ragyog.
A bölcsesség, amit oly sokáig
a könyvtárakban kerestünk,
minden lapról felfénylik most, hogy
azok egyek lettek velünk.
(Kálnoky, László)
*
Csak azért férkőzöl a közelembe, bizalmamba,
S lapogatsz, ölelgetsz oly buzgón,
Hogy kipuhatold testi-lelki gyenge pontjaimat,
Ahova majd – kivéreztetendő - beledöfheted tollad, késed
*
Az egyik ember holtáig póker arcot vág,
A másiknak meg minden rögtön az arcára van írva
*
Amit egyszer ajándékba kaptál,
Javakat, engedményt, különleges elbánást stb.
Arra azután jogot formálsz, ki is követelnéd,
S így még akkor is elveszíted, ha amúgy ismét megkapnád
*
Akinek egyszer szerencséje volt,
Az attól fogva már bérletesnek veszi magát
*
Akinek mindig az újabb a jobb is
Amit egy Arisztotelész
vagy egy Shakespeare tudott az emberről,
azt a mai filozófusok és drámaírók mind tudják,
sőt még többet is,
hisz behozhatatlan előnyük: ők ma élnek…!?
*
Szükséges - fölös – káros
Amit tudni kéne, azt nem tudod
Amit tudsz, az felesleges, sőt káros
Pl. Pletykákat színészekről, sőt kulisszatitkokat,
Amik lerombolják az élményhez szükséges illúziót,
Amitől megteremtődhetne a színpadon a varázslat,
Az átélhető emberi sorstragédiák és komédiák,
Amik elvezethetnek a lelki épüléshez-tisztuláshoz…
*
Úgy tesznek igazságot,
Hogy a gazember javára ítélnek,
Mert pl. meg sem hallgatják a másik felet
*
Az utcán angyal, otthon ördög
Épp azokkal vagy szeretetlen, sőt ellenséges,
Akik sorsát a legjobban a szíveden kellene viselned
*
Fordított sorrend
Nálad mindig az idegen az első,
Az állítólagos előszeretteid a sor végén kullognak,
Ha marad még időd, akkor esetleg ők is kapnak belőled
*
Embertévesztő
Kígyót melengetsz a kebleden
Spiclire, ellenségedre bízod a legféltettebb titkaidat
*
Adok-kapok
Csak ütni tudsz,
De nem vagy legény, mert nem állod
*
Rossz lakótárs
Elfelezik a lakásodat,
És egy olyan társbérlőt kapsz,
Aki minden eszközt bevet, hogy elüldözzön
*
Ebül szerzett jószág ebül vész el
Pl. Tovább lopják, vagy patikára költöd az árát
*
Pereskedő
Tyúkért mész perre,
S a végén, jó ha csak egy disznót veszítesz
*
Csapda
Szegény embert az ág is húzza
Ha van valamid, azt mondják: loptad
Ha semmit sincsen: hát elkorhelykodtad
*
Se-se
Se hideg, se meleg
Langyos vagy, akit kiköp az úr
*
Féléltű
Félholt
Se élő, se holt
Hálni jár bele a lélek
Csak árnyéka önmagának
*
Közélettelen
Úgy lapul mint szar a fűben
Mint aki el van tiltva a közélettől
*
A fösvény kétszer költ,
A rest kétszer fárad, kétszer jár
*
Álkövető
A Mester követése
Nagy emberek esetleges jellemzőit, hóbortját,
Esetleg éppen - vagy netán főleg - a bűneiket utánzod
*
Élvhajhászó
Aki csak azt csinálja, amihez éppen kedvet érez
Esélyt sem ad neki, hogy evés közben jöhet meg az étvágy
A „jóból” viszont megárt a sok, az örömből így végül üröm lesz
*
Kötelességízű
Életkedvtelen munkálkodó
Egész életednek kötelesség egyeníze van,
A szerelmi együttlét házastársi kötelesség
*
Hátranéző
Miközben még ostorozod magad
A bekapott, potya ízű gólotok miatt,
Addig egy újabb, elkerülhetőt kaptok,
S éppen azért, mert visszafelé néztél, nem előre
*
Kákán csomót
Azon kesereg, hogy csak egy góllal nyertek,
Amikor sokáig nagyon vesztésre is állt a meccsük
*
Örömrontó
Ha nyertek: „Ezeket bárki elverte volna…”
Ha nagy csatában kikaptok: „Őket simán verni kellett volna”
*
Sok kis apró igazsággal traktálva feledtetné,
Hogy egy ordas nagy hazugságot nyeletne le velem
*
Ziziért a szüzességed?
A bírhatót eladod álompénzen
Pótolhatatlan értékeidet elkótyavetyéled!?
*
Nesze semmi, fogd meg jól!
*
Rossz – rosszabb – jó – jobb
Rossz, hogy nincs egyetlen igazi barátod sem
De még sokkal rosszabb, ha azt hiszed hogy van,
Aki csak kihasznál vagy rosszra csábít, hízeleg stb.,
S ráadásul így nem is keresel helyette olyat,
Aki feltétlenül szeret, s csak a javad akarja…
*
Egy rókáról több bőrt is lehúznál
*
Gúzsba kötve táncolni
*
Végletek közelsége
Annyira szeretnéd bizonygatni,
Hogy te nem vagy egy gyáva nyúl,
Hogy vakmerő tetteket hazardírozol meg,
Átesve a ló szimpatikusabb, de mégis másik oldalára
Mint amikor a prűdség vádja ellen tiltakozva trágárkodsz…
*
Istenképek
Több szem kevesebbet lát
A sötétben tapogatják az ismeretlen állatot,
Mindenki másik részét találja meg és ismeri fel,
S mindenki azt hangsúlyozza túl a másik rovására,
S ezen vitáznak, veszekszenek, majd verekednek
*
Szabadpiaci farkastörvények
Csökkenek a bérek és emelkednek az árak
Pont a te munkaerőd-tudásod értékelődik le
Már a napi betevőre is hitelt kell felvenni
(rövidtávú hitelt nem ad a fűszeres)
*
Róbert bácsi
Abból adakozol, amit tőlem/tőlünk raboltál el.
Az egyik kezeddel adsz, a másikkal visszaveszed
(és elvárod, követeled a nyilvános hajlongó hálaadást…)
*
Tóték
Vendéget fogadsz az otthonodba
És kitúr a házadból, vagy dologházzá varázsolja
*
Az úrhatnám polgár
(és Hyppolit, a „terrorista” lakáj)
*
Struccpolitikus
Fejét a homokba dugó
Aki elfedve növeli a bajt
A szemetet a szőnyeg alá söprő, azon elbukó
*
Segítség nem kérő
A lappangó bajt maga előtt is tagadó, elhazudó,
Azt szégyellő, s csak önerőből orvosolni próbáló -
S mire az feltárul, akkor már ráomlik, maga alá temeti…
*
Nominalista
A szart aranynak nevezve annak is tartó
Aki inflálódó bére számértékét, s nem vásárlóerejét nézi
Aki a gödörbe esve azt lakájosítja, „édes otthonává” teszi
*
Bajkereső – bajtetéző
Aki incselkedik az alvó szelindekkel,
Aki kihozza a cicusból a vérengző vadállatot,
Aki olajat önt a tűzre
*
Elefánt a porcelánboltban
A szív érzékeny húrjain furkósbottal játszó…
*
Meritokrata
Aki mindent ki akar érdemelni,
Nem bírja elviselni az ingyen kegyelmet, ajándékot,
Mindenért megfizetne, mindent magának köszönne
(s így ha baj, csapás éri, fölös bűntudat mázsás súlya nyomja)
*
Heroikus pótcselekvő
Akinek a háta mögött volt isten,
de ő megkerülte érte az egész Földet
*
Aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli
*
„Nosztalgiázó”
Kínzó fájdalmasan elvágyódó a – sosem volt - múltba
*
Beilleszkedve
A király meztelen – a királyon nincs ruha,
De te nem mered megmondani – majd már nem is látod
*
Faj-súlytalanság
A léted elviselhetetlen könnyűsége
(sodródsz a felszínen az árral, a szél játékszereként,
Tőkesúly és horgony és kormányos nélkül)
*
Irreverzibilis
Aki előbb vág és azután mér
Aki a kolbászból akar disznót csinálni
Aki azt hiszi, az élet is játék több élettel
*
Elegendő a puszta gyanú,
bármely polgár perbe fogható és meghurcolható,
ha nem tudja minden kétséget kizáróan
ártatlanságát bizonyítani...
*
Háború
Ady Endre: Mesebeli János
Kiűznek otthonodból távol messzeségbe,
Hogy mások érdekeinek az érvényesítéséért
A te sorstársaidat, családapákat gyilkolj halomra
*
Uram, királyom
Életem-halálom a kezedbe ajánlom
*
Kényúrhölgy
Ha udvarlója nem nyeri el a tetszését, lecsapatja a fejét
*
Imponáló viselkedés
Amivel itt és most felvághatsz a lányok előtt
*
Sehol egy mentő körülmény,
Csak a terhelők száma gyarapodik:
Előre megfontolva, nyereségvágyból, bűnszövetségben stb.
*
Sokat hallgatózó sok rosszat hall magáról
*
Katonás otthoni rend
Minden hajnali ébresztő után félmeztelen reggeli torna,
Majd sorakozó, eligazítás, napi parancsok, dorgálások stb.
*
Olyan boldog, hogy madarat lehetne fogatni vele
*
A fehér volt régebben a gyász színe.
Mint a minden növényi életet elfedő hótakaró
*
Nincs ingyen vacsora.
Minden ajándék elfogadása lekötelez.
*
SMS - távirati stílusban írásban érintkezni
*
Mindig a másikra mutogat
Mindig a másikban keresi-találja a hibát
Más szemében a szálkát is, magáéban a gerendát sem…
*
Életút-variációk
Zsákutca, tévút, kerülőút, felesleges út, út a szakadékba stb.
*
Gigászi, de mégiscsak sziszifuszi küzdelem
*
Medvepuszi
Fájdalmas izomzúzódás.
Tipikusan a combizmot vagy a felkar bicepszét érő
mechanikai trauma (térdrúgás, könyöklés) eredménye,
minek következtében az érintett izomcsoport
görcsbe áll, "bénul".
Kosárlabdások, kézilabdások, vízilabdások
szeretgetik ez ellenfél játékosait ilyen módon.
Az érintett izomcsoport viszonylag gyorsan regenerálódik,
de sokáig csúnya barna folt marad utána.
*
Vagabund – országfutó
Aki nem kivert csavargó, hobó,
hontalan, kóbor, cigányéletet élő,
középkori antiklerikális vándorszínész,
vagy szökött szerzetes, tekergő diák stb. -
De folyton úton levő, aki tudja, mit keres…
*
"Ha valaha még egyszer
elindulok a boldogságomat keresni,
nem megyek tovább a farmunk kerítésénél,
mert ha ott nem találom,
akkor biztos, hogy igazából el sem veszítettem."
Frank Baum
*
Vendéglőben
Sorban állsz a bejutásért
Rimánkodni kell az étlapért is
Az asztalok, az evőeszközök mocskosak
A pincér mogorva, kelletlen, szemtelen stb.
Nem válogathatsz: eszi, nem eszi, nem kap mást
Amit kapsz, az ételmaradékokból lett összekeverve
Csak a fizetéskor derül ki, hogy minek mi volt az ára
*
Rossz játékos
Öncélúan cselezget
Belehal a szépségbe
Csak örökölni lehet tőle a labdát
Nagyon nem sallangmentesen játszik
Mindenki őérte, ő meg senkiért/magáért
*
Teherbírás
Csak annyi holmit vihetsz magaddal a szigetre,
Amit a testeddel – fejeden, hátadon stb. – elbírsz…
*
Jelnyelvvel különbséget tenni:
Megy – mászkál – caplat – szökell – őgyeleg – menetel
(könnyebb lenne eljátszani, pantomim formában mutatni)
*
Szájról olvasni
Beszélsz, vagy csak rágót rágsz?
*
Panoptikum
A lakásban állnak, hevernek a kitömött hozzátartozóid
*
Kire hasonlítasz?
Összetévesztenek valakivel,
S helyette vernek össze fa testápolóval
*
Meccsélmény
Zártkapus meccs
Két félidő a pokolban
Sportértéktelen mérkőzés
Megalázó vereséget szenvedni
*
A szomszéd kertje mindig zöldebb, a nője csinosabb
*
A holtak segítik az élőket
Elhunyt szeretteim ma is befolyásolják döntéseimet
*
Isten nem lehet boldog, se boldogtalan
Az csak az ember lehet, vagy nem lehet
Magam mondom magam annak, vagy azzá mások avatnak?
*
Élettartam és élettartalom
Hogy hosszú életű légy a Földön?
Elég hosszú ahhoz, hogy teljesítsd küldetéseidet
*
Persona non grata
Nemkívánatos személynek nyilvánítva és kiutasítva
*
Játékrontás
Amit biztos önként-örömmel csinálunk,
azok legelsőbbike a különféle játék, sportjáték,
amit szintén el tud rontani,
ha hiányzik a teljes átadottság lelkülete,
s vagy a szabályokon vitatkozunk,
vagy hátsó szándékunk leplezésén munkálkodunk,
vagy attól félünk,
hogy a játék hevében lehullnak álarcaink...
*
Infantilizálódás
Ha gyerekként bánnak veled, akkor az is maradsz.
Hogyan lehet egyáltalán kiskorúból nagykorú?
Ha soha nem kap zsebpénzt,
amit szabadon költhet el - akár hülyeségekre is,
ha nem tanulhat a saját kárán is,
ha nem kapja meg a tévedés jogát,
akkor csak infantilis óriáscsecsemő lesz.
*
Mégsem semmis
Úgy kell szerződést kötnöd,
Kötelezettséget vállalva létfontos dolgaidban,
Hogy egy revolvert szegeznek a homlokodhoz,
Vagy kiszolgáltatott, zsarolható helyzetben vagy
*
Feltétlen kapituláció
Te további ellenállás nélkül megadod magad,
Az ellenség ezért cserébe viszont semmit sem ígér,
De azt be is tartja…
*
Mandátumok
Minden hatalmat átruházol a fensőbbségre,
Minden jogodról egyszer s mindenkorra lemondasz,
Még a kritika és az ellenállás jogáról is
*
Rágalmazás magasiskola
Kit, mikor és mivel lehet,
mégpedig elég-nagyon hihetően
tartósan és mélyen rossz hírbe keverni
(lehetőleg úgy, hogy te ne kerülj bajba,
őt pedig még a védekezése is gyanúsabbá tegye)
*
Éberség altató
A tüntetően nyájaskodónak hiszel,
Pedig ő ezzel csak figyelmedet altatja,
Mert rút orvtámadásra készül,
Kutatja gyengéid, s szorgosan gyűjti a munícióját
*
Önbeteljesítő jóslat
Olyan betegesen rettegsz,
Hogy szánalmasan nevetséges figura leszel,
Hogy éppen ettől is válsz éppen azzá –
Ha a hátad mögött felnevetnek,
Akkor hisztérikus dühvel rontasz rájuk,
Mert azt hitted, hogy te voltál a célpont
*
A szeme se áll jól
Márpedig a szem a lélek tükre
*
A tanárt feleltetik
A bíró a vádlottak padján
Amikor a hóhért akasztják
Amikor a gúnyolódót teszik nevetségessé
*
Bocsánat, hogy vagyok
Japános udvariasságok
Feszélyező túl-előzékenység
*
Kosztolányi Dezső:
Plato olvasása közben
1
Való-e a világ körültem
vagy tán az álom a való,
s e napsugáros, kékes űrben
a durva hajsza a csaló?
Akkor tün el igaz világunk,
ha reggelenként ébredünk,
s akkor igaz valónkba látunk,
ha álmokat néz húnyt szemünk?
E vad tülekvés-e az élet,
vagy az csak egy álcás halál,
gyötrött valónk csak akkor éled,
ha silány rög porba száll?
Hol a hely, mely titkunkat ója,
az égben, az ó sírokon,
s az ember, e bolygó lakója
az éjjel, a földdel rokon?
2
Az élet oly csodás, tünékeny,
száll mint az omlatag homok,
felleg, derű jár fönn az égen,
az alkotást váltják romok.
Hajunk ma éjszin, mint a holló,
holnapra ősz, s a sors ledönt,
minden csodálatos, leomló,
mit hordoz hátán itt e föld.
Estente meghalunk az ágyba,
s reggelre már mások vagyunk.
Mind változunk zokogva, vágyva
és nem találjuk - önmagunk.
Ezer titok közt fázva, gyúlva
botlunk, bukunk mindannyian.
Mind látomány lenn, ami durva,
s a láthatatlan az, mi van.
