Kertes házaink szinte mindegyikében megtalálható egy kedves szeretni való fa a diófa. Az árnyas terebélyes növényről kevesen tudják, bár termését sokan kedvelik, hogy mennyi gyógyhatást köszönhetünk e növénynek.

A borostyánkő A borostyánkő fosszilis, vagyis megkövült fagyanta. Színe a narancstól a barnán át ritkán a vörösig terjed. A tejfehér, átlátszó köveket nevezik csontborostyánoknak. A borostyánkő hatásos belső és külső használatra. Testhő hatására illóolajok válnak ki a fosszilis fenyőgyantából, melyeknek nyugtató, fájdalomcsillapító hatásuk van.

A vízzel való gyógyítás nem újkeletű dolog. Már a szkíták, egyiptomiak, babilóniaiak is használtak fürdőket, izzasztókat gyógyászati céllal.  A vízgyógyászatnak sokféle módja van, lehet a víz hőfokának változtatásával (fokozatos csökkentésével, illetve növelésével) jó eredményeket elérni, tüdőgyulladás, láz, tífusz, különböző fertőzések, sőt  pszichiátriai zavarok kezelésénél.

A víz maga az élet, mondják a régiek...és milyen igazuk van. Tényleg az. Az emberi test kb. 78%-a víz, a gyermekeké ennél több, nagyjából 90% és ahogy öregszünk, úgy fogy a víz a testünkből, és amikor a 60% alá csökken, akkor a lelkünk elhagyja ezt a testet és vagy keres egy másik testet, életútja folytatásához, vagy felmegy Istenhez, a mennyországba.