Archívum

            NEM CSITUL A HARCI ZAJ UKRAJNÁBAN… Húsz hónapja tart a háború, Béke sehol.   Nem csitul a harci zaj Ukrajnában, Hol folyamatosan támad a galád Agresszor. Iszonyú nagy haragjában Sok kiirtott gyermek, ártatlan család,   Kórházak, lakóházak és erőművek Omlanak össze bombák és rakéták Tömkelege által.

                HOMOK KIRÁLYNŐ  MIÉRT VAGY SZOMORÚ…   Homok királynő miért vagy szomorú, Hiszen szépséged olyan csodálatos. Aki megalkotott, nem jön rá ború, Mert számára minden porcikád fontos   Ahhoz, hogy az emberek majd azt mondják, Olyan, mintha élne, csak mozdulatlan. Tenger hullámai partot nyaldossák, Ők is gyönyörködnek homok csodában.

              PÉNTEK TIZENHÁROM  SZÁMOMRA CSUPÁN…   Péntek tizenhárom számomra csupán Egyetlen nap a hét napjai közül. Nem voltam babonás életem során Sohasem, mert, ha fekete macska ül   Az út közepén, avagy megy át rajta, Mosolygok egyet, nem törődők vele. Nem esek kétségbe, nem olyan fajta Vagyok, mert nem vészes a jelenléte.

                HÁROM GENERÁCIÓ  MOSOLYGÁSA… Lánygyermekek Világnapján rögtönözve.   Három generáció mosolygása Számomra olyan csodálatos öröm, Amelyhez fogható napi varázsa Amiben most csodásan gyönyörködöm,   Nem mindennap adatik meg számomra Még akkor sem, ha fényképen láthatom.

            LÁNYGYERMEKEK VILÁGNAPJÁN A SZÍVEM…   Lánygyermekek Világnapján a szívem Tele van örömmel és tele bánattal, Hiszen Mónika lányom már nincs velem, Nincs gyermekeivel és a családdal.    Edinám mellett most róla sem szabad Elfeledkeznem, hiszen harminchárom Évet kapott és érte szívem szakad Ma is, mert gyászolom és Őt sajnálom.

                AZ IDŐ FORGATAGÁBAN… Szárnyaló gondolataim éjféltájt   Az idő forgatagában sodródó Lelkemmel szállok rendületlenül A magam teremtette világom határain is Átlépve messze, dimenziók kapuit áttörve, Naprendszerek csillag milliárdjai által kivilágított Sugárutamon.

                FELÉBREDNI, VAGY FELKELNI, AZ KÉT KÜLÖN DOLOG…   Felébredni, vagy felkelni, az két külön dolog, Hogy egyenlő lenne, akkor szíved nem úgy dobog, Ahogyan az elnyomást, kizsákmányolást igaz, való Állapotában fel kéne ismerni, mert rabló Országvezetők dinasztiát akarnak miránk Tukmálni, lerángatni rólunk még az alsógatyánk Maradékát és mi még ezt is...

              A MÁSOK ÖRÖME   KEDVES BARÁTAIM!   Legelőször is megköszönöm mindazoknak, akik a világhálóra felhozott írásaimat, videóimat, dalaimat és egyéb alkotásaimat megtisztelik figyelmükkel. Soha semmi akadályt nem gördítettem az elé, hogy bárki tovább vigye, vagy terjessze, hisz számomra is nagy öröm, ha rajtam kívül mások is megismerik.

                A DÉLI HARANGSZÓ ÉS AZ EBÉD KÉRDÉSE GYERMEKKOROMBAN BAKONYSZENTKIRÁLYON. Édesapámra és gyermekkorom világára egyaránt emlékezve.      Az elmúlt évtizedek során már elég sokszor írtam rövid prózában és versben kifejezve azokról az emlékeimről, amik gyermekkoromban történtek meg velem Szülőfalumban Bakonyszentkirályon. Ma már 76.

               HÁTTAL ÜLŐ CICUS.     Számomra egy nagyon kedves emlék Strommer Bettike unokámtól, aki 2012. 09. 28 – án telefonálás közben festegetni kezdett egy füzetlapra, aminek ez lett az eredménye. Félredobva találtam meg a konyhaasztalon, ahol készült. Annyira megtetszett, hogy elkértem tőle és dedikáltattam vele akkor.