TESTEMBEN A MAGYAR
SZÍVEM DOBOG…
Magyar Maradok Örökre
Testemben a Magyar szívem dobog,
Lelkemben a Magyar zászló lobog,
Mert egykoron Magyarnak születtem,
Honszeretetben neveltek engem.
Szüleim tanítottak Szép szóra,
Édes Anyanyelvre, Minden Jóra.
Arra neveltek legyek Hű Magyar,
Aki Hazájáért Tenni Akar.
Ne legyek áruló itt Sohasem,
Mert a Magyar Haza az életem.
Neki köszönhetem a hegyeket,
Síkságokat, folyókat, völgyeket.
Szép Bakonyomat, ahol születtem,
Kis falumat ahol nevelkedtem.
A csörgedező hegyi patakot,
Útszélén virágzó szép pipacsot.
Hazám Mindenem, Örökkévalón,
Érte dobog szívem zakatolón.
Testemben a Magyar szívem dobog,
Lelkemben a Magyar zászló lobog.
Nem leszek hűtlen Hazámhoz Soha,
Hisz ez Ősöktől Jussolt Otthona
Minden Magyar Embernek e földön,
Amely Nem Lehet Számunkra Börtön.
Óvjad Istenünk Kicsiny Országunk,
Ne Hagyd Elveszni a Magyarságunk.
Teremts Békességet a Szívekbe,
Szeretetet Háborgó Lelkekbe.
Nimród – Atilla - Árpád Öröke
Ne Menjen Sohasem Veszendőbe!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2015. 12. 15. Kedd Délelőtt 10: 32
