Öt éve írtam ezt a szonettet, de azt hiszem, az aktualitását nem veszítette el ma sem...
MEGSZÉPÍT A MÚLÓ MESSZESÉG…
Megszépít a múló messzeség mára,
Nincs bennem harag csak csendes nyugalom.
Békével gondolok elmúlt világra,
Mostaninál szebb jövőről álmodom.
Szeretetben hiszek és Békességben,
Az Ember nincs rosszra kódolva.
Hiszek az összefogás erejében,
Mert nem élhetünk álságos ostoba
Módon másokat vadul kirekesztve,
Ordítozva és gyűlöletet keltve,
Mert az Ember nem erre lett teremtve.
Megszépít a múló messzeség mára,
Békével gondolok elmúlt világra,
Mikor az Ember nem volt megalázva.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2011. 11. 28.
