KEDVES BARÁTAIM ÉS ISMERŐSEIM!
Öt évvel ezelőtt írtam ezt a versemet. Miért érzem mégis, hogy az eltelt időben, pozitív irányban semmi sem változott, sőt… és ezt mindenkinek a megítélésére bízom.
Szeretettel: Bálint
ÁLOM – ÁLOM – ÉDES ÁLOM…
MEGINT ELMÚLT MÁRCIUS 15.
Álom – Álom – Édes Álom,
Az Egységet nem találom.
Márciusi Forradalom,
Hamvába holt, csak siratom.
Méltatlanul bitorolják
Emlékét kisajátítják,
Nép nevében cselekedve,
Pedig velük nem törődve
Igazítják Hazánk Sorsát,
Jogainkat eltiporják.
Álom – Álom – Édes Álom,
Az Egységet nem találom.
Mivé lettél szép Magyar Hon,
Szétszakított Társadalom?
Istenem ott fent az Égben,
Leszünk – e még dicsőségben?
Szétszakított Magyar Hazánk,
Derűs Napunk süt még reánk?
Lesz még Béke, Összetartás?
Eltűnik a marakodás?
Álom – Álom – Édes Álom,
Az Egységet nem találom.
Jobbról – balról bizakodás,
De a hatás az nem csodás.
Gyűlölködés izzik benne,
Pedig a Béke jobb lenne!
Össze kéne fogni végre,
Magyarnak nem ellensége
Saját Nemzete Sohasem:
Lesz Békesség, megkérdezem?
Álom – Álom – Édes Álom,
Az Egységet nem találom.
Háromszínű zászlónk lobog,
Kokárda mily szépen ragyog.
Legyünk büszke Magyar Nemzet,
Aki Békével üzenhet
Itthon is és határon túl,
Ahol Békétlenség nem dúl.
Legyünk büszkék negyvennyolcra,
Hálával gondoljunk múltra.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2012. 03. 16. Péntek reggel 7:34
