ŐZIKE AZ ERDŐSZÉLEN
ÁLLDOGÁLT…
Őzike az erdőszélen álldogált,
De közelebb sétálni már nem tudott,
Mert közte egy kis csatorna folydogált,
Melyen nem tudott ugrani olyan nagyot,
Hogy átérhessen a kertünk végébe,
Hol valami eleséget kaphatna.
Nézett tétován, én meg elővéve
Telefonomat, hogy majd közel hozva
Lencsevégre kaphassam a jószágot.
Őkelme biztosan megszimatolta,
Mert menekülőre fogta a dolgot.
Eltűnt gyorsan szem elől az erdőbe,
Utánamenni már nem is lehetett,
De azért „lesem” nem ment veszendőbe.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2017. 03. 27. Hétfő Délelőtt 9: 35