ÜZENEM A BAKONYNAK… Őrizzük meg a Magyarság Írott Emlékeit   Üzenem a Bakonynak, Szép Szülőföldemnek, Üzenem Minden Ott Élő Kedves Embernek, Hogy Ne Legyen Közöttük Ma Rovás Háború Még Akkor Sem, Ha a Kedvük Olyan Szomorú.

  GONDOLATAIM EGY RÉGI NAPLÓBEJEGYZÉS APROPÓJÁN         Januárban volt 105 éve, hogy beindult a legendás Nyugat című folyóirat. Nem tudom miért, de ma eszembejutottak azok a már halhatatlanná vált íróink, költőink, akik létrehozták és ott jelentették meg legelőször az írásaikat.

        A BOR        Bakonyszentkirályon 1930 – ban a Levente Egyesület műkedvelő színésztársulata műsorra tűzte Gárdonyi Géza: A bor című népszínművét. Édesapám pedáns ember lévén, a korabeli fényképet megőrizte és a hagyatékában a kézirataival együtt hozzám került. Még életében leírta, beazonosította a fényképen lévő személyek nevét, így megmarad immár örök emlékül.

ZSOLTÁROS ÉJJELEN      Anyai ágon evangélikus és katolikus ősökkel, apain pedig tősgyökeres református elődökkel születtem a világra egykoron. Szüleim gyermekkoromban a tiszta Hit Szeretetére, az őszinte emberré válásra tanítottak mindketten, aminek része volt családunkban a Zsoltárok ismerete és szeretete.

            KÉK IBOLYÁK NOVEMBERBEN…   Kék ibolyák Novemberben, Tündérrózsám kis kertjében Mosolyognak Tündérszépen, Novemberi Napsütésben.   Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)   Gyula. 2013. 11. 22. Péntek reggel 6:11

 KÉT SZÜRKE BARÁT   Egy baráti találkozás emlékére   Két Szürke Barát lassan Szürkebarátot kortyol, Miközben mindkettő az Édesapjára gondol. Dolgos földtúró dalos paraszt poéták voltak Akik reggeltől késő estékig robotoltak. Az eke szarvát fogva is versben gondolkodtak, Melyből este csodálatos szép sorok íródtak.

      ELFOGYTAK A SZAVAHIHETŐ EMBEREK, MAGYAROK? Szavazunk, vagy szabadon választhatunk is majd jövőre? Elfogytak a Szavahihető Emberek, Magyarok? Mondjátok Meg, Ezekután Lesz, Akiben Bízhatok? Volt Már Rendszerváltás Ezerkilencszázkilencvenben, Vagy Csak Egymást Váltották Jobbról – Balról Ígéretben? Kinek Higgyek Már Ezután, Mikor Sorra Becsaptak Bennünket? Bülb...

            PILLANGÓ SZÁLLT BAL VÁLLAMRA…   Pillangó szállt bal vállamra Vésztő – Mágoron, Talán azt hitte, hogy leszállópálya vagyok, Mikor Kedvesemmel ott álltunk a vízparton Gyönyörködve, ahogyan szállnak a dallamok   Légen át, mert a vidám kicsinyke madarak Trillázva repültek és az énekük olyan volt, Mintha egy zeneszerző kottájából szóltak Volna, pedig csa...

            HA MAJD A NÉP NEMCSAK FELÉBRED…   Ha Majd a Nép Nemcsak Felébred, Hanem Felkel, Ha Majd Újra Jönnek Kapás - Kaszás Sereggel, Ha Majd Nem Félnek Repülő Gyilkos Golyóktól, Ha Nem Tartanak Többé Hazaárulóktól Mert Bátran Mernek az Igazukért Kiállni, Nem Akarnak Tovább Új Urakat Szolgálni, Akkor Értik Meg Gőgös Haduraink Végre: Elszámolva Kell Állniuk a ...

              AZ UTOLSÓ ÉJSZAKAI VONATOD Boros Zoltán barátomra emlékezve 1948. 01. 01 – 1966. 06. 30         Erzsi néni nagyszerű háziasszonyunk volt Győrben. Hárman laktunk nála albérletben akkoriban. Zolival együtt végeztük el a vasesztergályos szakot a 400 – as Ipari tanuló Intézetben 1965 – ben. Akkor még nem voltak Szakközépiskolák, mint manapság.