MOST MÉG CSAK VILÁGOSSÁG KAPUJÁNÁL ÁLLOK… HA EGYSZER ELJŐ AZ ÉBREDÉS   Most még csak Világosság kapujánál állok, Mert a Fénybe nyíló kisajtót nem találok. Most csak Hitet – Reményt – Szeretetet adhatok, Többiért őszinte szívvel imádkozhatok.

GONDOLATOK IRODALOMRÓL, KÖLTÉSZETRŐL         Az irodalmi szép mívesség mindig egy olyan réteg „kiváltsága” – volt Magyarországon, amelyik önerőből tehetség révén, vagy mecénások segítségével kaphatott nyilvánosságot művei megjelentetéséhez.

SZERETET KÖLTÖZZÖN MINDEN MAGYAR SZÍVÉBE…   Szeretet költözzön minden magyar szívébe, Gyűlölet soha ne kerüljön előtérbe! Olyan ősök vére folyik az ereinkben, Olyan acélos rugó van a térdeinkben, Amely nem engedi, hogy térden állva éljünk, Hanem csak azt, hogy mindig Bízzunk és Reméljünk.

HA A GONDOLATOT IS GÚZSBA KÖTIK…   Ha a gondolatot is gúzsba kötik, Ha majd a szavakat is láncra verik, Ha a mondatokat börtönbe zárják, Ha a könyveket is máglyára rakják, Akkor már a Szabadság sem létezik, Önbecsülésünk pedig kárba veszik.

PARASZTI MEZŐKNEK KÜLDÖTTE VOLTÁL… Emlékezés Édesapámra, halálának 13. évfordulóján   Paraszti mezőknek küldötte voltál, Erről a világról sokat daloltál. Eke szarvait fogva is verseltél, Éltető Napnak fényében fürödtél Mikor vetettél magot vagy arattál, Mindig földszerető paraszt maradtál.

AZ ÚR IMÁDSÁGA ÖRÖK… „Mi Atyánk! – Aki a Mennyekben Vagy…”   Az Úr imádsága örök mementó kell, hogy legyen, Nem szabad, hogy eltűnjön jövőben sem a végeken.

ANGYALOK BOLDOGSÁGA… HA HISZÜNK AZ ANGYALOKBAN   Angyalok Boldogsága nekünk is kellene. Vajon mi emberek mit teszünk most ellene, Hogy elűzzük rögtön Békétlenség szellemét, Helyette fogjuk Szeretettel egymás kezét.

ÓDON FALAK KÖZÖTT JÁRVA… Cseszneki emlék   Ódon falak között járva emlékezem, Mikor a hegy ormára most felérkezem. Dicső elődeim egykor karddal, vérrel Küzdöttek a Honért nemcsak dicsőséggel, Hanem oly ösztönös Hazaszeretettel, Mely ma már nem létezik!  Fájó szívemmel Idézem fel Wathay Lőrinc emlékét, Aki a falak között hullatta vérét.

SOHA NE ENGEDD AZT, HOGY BÁNTSANAK… Merre tovább Magyarország?   Soha ne engedd azt, hogy bántsanak, Nem tűrheted, hogy megalázzanak! Nem lehetsz alávalóbb senkinél, Mert ha ilyen jelző van bárkinél Akkor Barátim hol van Szeretet Mi összetartson Magyar szíveket? Hol van az ősi jussolt büszkeség, Vagy ez ma már csupán csak dőreség? Elfeledtük, hogy ki volt a Magya...

SZABADON ÉLNI…   Szabadon élni csak úgy lehet, Ha nem kötik gúzsba kezedet. Nem mondják meg, hogy mit gondolhatsz, Nem szabják meg hogy hol, mit szólhatsz.