VÁRATLAN TALÁLKOZÁS 2016. 04. 20        Tősgyökeres „Bakonyi betyár” létemre immár negyedik éve vagyok a Viharsarok, ezen belül az „Alföld Gyöngyszemének, Gyulának, pár hónapja immár teljes jogú lakója. Az utóbbira azt értettem, hogy ma már nem ideiglenes, hanem állandó lakcímmel rendelkező Gyulai vált belőlem.

              EGY LÓERŐS POSTAKOCSI Régi szép idők emlékei gyermekkoromból          Manapság mikor a technika vívmányait már alig lehet követni, szinte hihetetlennek tűnik a régi postai szállítás kérdése vidéken. Gyermekkoromban alig volt pár teherautó, ami keresztülhajtott a falun és személykocsi is csak elvétve akadt.

              A BOR          Bakonyszentkirályon 1930 – ban a Levente Egyesület műkedvelő színésztársulata műsorra tűzte Gárdonyi Géza: A bor című népszínművét. Édesapám pedáns ember lévén, a korabeli fényképet megőrizte és a hagyatékában a kézirataival együtt hozzám került.

              „PACIBILLE” Törzsök Feri bácsira emlékezve           Őszintén bevallom, világéletemben a matematika nem igazán kedvelt tantárgy volt számomra. Az Általános Iskolában mi még számtan tantárgyként tanultuk, de soha nem kerültem vele baráti viszonyba. Örültem, hogy a 8.

             AZ ELTÉVEDT ÁLOMHAJÓ LESZBOSZ SZIGETÉN   A láthatatlan Múzsához VI.   Az álmok tengerén hánykódik a hajó, Hullámok dobálják nem is oly csudajó. Messze a horizont szárazföld kellene, Segíts most minékünk tengerek Istene. Csillapítsd haragod, mentsd meg az életünk, Csendesítsd hullámod, engedj, hogy kikössünk.

             „HEJ BÁLINDOM! BÁLINDOM!” Hutter Pali bácsira emlékezve         Néha jó visszaemlékezni Szülőfalumból, Bakonyszentkirályról olyan emberekre, akik valamilyen módon személyiségükkel örökre bevésődtek az emlékezetembe. Pali bácsi is közéjük tartozott, pedig a maga egyszerűségében semmiben sem tűnt ki a többi falusi parasztember közül.

                PETŐFI SÁNDOR A BETYÁROK FOGSÁGÁBAN     „Irdatlan erdőség, ember alig járja, Zordan feketéllik a Bakony világa. Mintha kísértene itt az erdők csendje, Betyárok tanyáznak, hová szem nem lát be.

               ISMÉT SZÓLT A REFORMÁTUS TEMPLOM NAGYHARANGJA BAKONYSZENTKIRÁLYON 1924 – ben Bakonyszentkirály ( Veszprém Megyében van Zirctől 16 kilométerre Győr irányába ) még nem ezen a néven szerepelt. Ekkor a falu két részből állt, Magyar és Németszentkirályból.

              MIKOR EGY PÁPAI DIÁK AZ ASZTAL TETEJÉN HEGEDÜLT Epizódok Nagy Gyula, fiatalon elhunyt Bakonyszentkirályi Református Lelkész életéből        Édesapámék hárman voltak testvérek. A sors játéka folytán mindhárman férfiak, ezért akármilyen jó tanulók voltak, csak az egyiket tudták a szegény parasztszülők tovább taníttatni.

              „LAKODALMI SZOKÁSOK BAKONYSZENTKIRÁLYON 1900 – 1945 között”        Koromból adódóan természetesen nem lehetett rálátásom erre az időszakra, éppen ezért a címben jelzett időpont lakodalmi szokásairól érdemben csak elbeszélésekből értesülhettem, hiszen 1948. 03. 13 – án születtem.