BÁNTÓ SZÓ SOHA…   Bántó szó soha Ne hagyja el ajkamat, Mert a jobbító Szándék, az igazság a Legfőbb alapelve az életemnek.     Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)   Zirc. 2006. 02. 16

    NEM TUDOK OTT LENNI… Születésnapodra Bettikém     Nem tudok ott lenni a Születésnapodon, De látom mosolyodat Gyönyörű Arcodon. Magamhoz ölelnélek Szépséges Unokám, De most szomorúan némán hallgatag a szám. Távolból tudom jókívánságom küldeni, Mert mai napon így tudok Neked üzenni.

                HUDÁK DOKTOR ÚR KÖRJÁRATRA MEGY Egy igaz orvosra emlékezve           Városi ember számára talán ismeretlen ez a fogalom, de a falun élők, ha ma már ritkábban is emlegetik, valamikor a mindennapjaik részeként ismerték. Szülőfalum három község bizonyos szintű központjaként volt, és van még ma is.

              ÉLETEM ELSŐ SZAVALÓVERSENYE Zirc.1997.04. 12 Pintér Tiborra emlékezve        Áldott emlékű Drága Édesapám egyszer azt mondta, hogy életében egy alkalommal elkövetett egy merényletet, színdarabot írt: „Itt hagyom a falutokat” – címmel. A kéziratot ma is őrzöm a házi archívumomban.

              VÁRATLAN TALÁLKOZÁS 2016. 04. 20        Tősgyökeres „Bakonyi betyár” létemre immár negyedik éve vagyok a Viharsarok, ezen belül az „Alföld Gyöngyszemének, Gyulának, pár hónapja immár teljes jogú lakója. Az utóbbira azt értettem, hogy ma már nem ideiglenes, hanem állandó lakcímmel rendelkező Gyulai vált belőlem.

              EGY LÓERŐS POSTAKOCSI Régi szép idők emlékei gyermekkoromból          Manapság mikor a technika vívmányait már alig lehet követni, szinte hihetetlennek tűnik a régi postai szállítás kérdése vidéken. Gyermekkoromban alig volt pár teherautó, ami keresztülhajtott a falun és személykocsi is csak elvétve akadt.

              A BOR          Bakonyszentkirályon 1930 – ban a Levente Egyesület műkedvelő színésztársulata műsorra tűzte Gárdonyi Géza: A bor című népszínművét. Édesapám pedáns ember lévén, a korabeli fényképet megőrizte és a hagyatékában a kézirataival együtt hozzám került.

              „PACIBILLE” Törzsök Feri bácsira emlékezve           Őszintén bevallom, világéletemben a matematika nem igazán kedvelt tantárgy volt számomra. Az Általános Iskolában mi még számtan tantárgyként tanultuk, de soha nem kerültem vele baráti viszonyba. Örültem, hogy a 8.

             AZ ELTÉVEDT ÁLOMHAJÓ LESZBOSZ SZIGETÉN   A láthatatlan Múzsához VI.   Az álmok tengerén hánykódik a hajó, Hullámok dobálják nem is oly csudajó. Messze a horizont szárazföld kellene, Segíts most minékünk tengerek Istene. Csillapítsd haragod, mentsd meg az életünk, Csendesítsd hullámod, engedj, hogy kikössünk.

             „HEJ BÁLINDOM! BÁLINDOM!” Hutter Pali bácsira emlékezve         Néha jó visszaemlékezni Szülőfalumból, Bakonyszentkirályról olyan emberekre, akik valamilyen módon személyiségükkel örökre bevésődtek az emlékezetembe. Pali bácsi is közéjük tartozott, pedig a maga egyszerűségében semmiben sem tűnt ki a többi falusi parasztember közül.