SIKER NEM MINDIG SIET…    Siker nem mindig siet úgy feléd, ahogyan Az évek, évtizedek sokasága rohan, De akkor se csüggedj el, mert ha nincs Reményed, Akkor kitűzött célod soha el nem éred!     Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)   Gyula. 2016. 09. 19. Hétfő Délután 13: 15  

              SZULTÁN Avagy agy hűséges kutyára emlékezve       Évek óta ott mentem el a kerítés mellett, de soha nem vettem észre, hogy ellenségesen viselkedett volna. Csak állt, vagy járkált az udvaron, nem volt egy hangos vakkantása sem a járókelők felé.

  CSABA KIRÁLYFI ÉLETFÁJA…   Csaba Királyfi Életfája Hirdeti Azt, Hogy Mindig Várhatjuk a Következő Tavaszt, Mikor Remélhetjük Magyarságunk Meglétét, Szétszóratott Népünk Újraegyesítését.     Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)   Gyula. 2016. 09. 15. Csütörtök Délelőtt 10: 50     2016. 09.

                CSODÁLATOS NAPLEMENTE… A Csaba Parkban emlékeztünk   Csodálatos Naplemente fényei Úgy beszínezték most a Horizontot Mikor néztük, ahogy város elnyeli Vörösben aranyló, eltűnő Napot.

              „MEGÁLL AZ ÉSZ ÉS VISSZAINT!” Avagy az eszéért biztosan nem lopják el        Közel a 69 életévemhez, azért már egyet s mást tapasztaltam az életben. Egy a biztos, hogy mindenki azt hiszi magáról, hogy ő a legokosabb a világon, legalábbis ész dolgában meg van arról győződve, hogy minden úgy van jól, ahogyan a saját szemeivel látja.

                KÖSZÖNÖM A MINDENNAPOK ÖRÖMÉT…   Köszönöm a Mindennapok Örömét, Mit megélhetek már nem fiatalon. A Jelen és a Jövő Reménységét, Hogy utazhatok az Álomvonaton.   Nem kell már, hogy olyan gyorsan haladjon, Lassítanám az Időt, ha tehetném.

              „PACAL, TE CSODÁS!” De nem nekem        Van egy régi Kedves Barátom, akivel valamikor együtt dolgoztam. Akkoriban járt Győrbe, ahol levelező tagozaton végezte el a Tanárképző Főiskolát.

              KEDVES BARÁTAIM! Az elmúlt évek során a világhálón elterjedt ez a versem már és van ahol más címmel, vagy cím és írója  nélkül is közlik. Úgy gondolom, hogy azon a határon belül mozog, amelyet nem sorol senki a pornográfia közé, mert nem ezzel a szándékkal írtam.

                „JAJ, A PINAM!” Azaz házigazdánk, Józsi bácsi vélekedése a világ dolgairól        Több írásomban is szóltam már arról, hogy 14 éves koromtól (1962 – 66) kezdve 4, 5 éven keresztül Győrben éltem. A város annyira tetszett, hogy valamikor itt szerettem volna letelepedni örökre.

              „CSAK EGY PICURKÁT!” Avagy, mikor még kalauzok voltak a távolsági buszokon        1962 – 65 között Győrben a 400 – as Ipari Tanuló Intézetben vasesztergályosnak tanultam, majd 1, 5 évig a Szerszámgépipari Művek Győri Célgépgyárában szakmunkásként dolgoztam.