TÚL NAGY MÁR A SZAKADÉK… Hogyan Tovább Magyarok?   Túl nagy már a szakadék az emberek között, Mesterségesen táplált gyűlölet költözött A szívekbe, melyet az a nagy politika Okozott, amelynek ma a hangos jelszava: Oszd meg és uralkodj, hazudj minél nagyobbat, Hogy aztán lenyúlhasd meglévő javainkat.

  ELGURULÓ GYÓGYSZEREK ORSZÁGÁBAN ÉLÜNK…   Elguruló Gyógyszerek Országában Élünk, De Erről Mi Hangosan Sohasem Beszélünk, Mert akkor csorbulna a hatalom nimbusza, De ettől még nem megy el örökre kisbusza Senkinek, hiszen a „Hallgatni arany” semmise, Mikor igazi demokrácia is csak mese, Mint ahogyan a fütyölés sem elégséges már, Attól még trónon marad a király, vagy...

  Öt évvel ezelőtt írtam ezt a verset, de azt gondolom, ma is el lehet rajta gondolkodni...

              „NEMCSAK A HÚSZÉVESEKÉ  A VILÁG”…   „Nemcsak a húszéveseké a világ”, Hiszen a kor nem érdem, csak állapot. Az idő elszáll, elnyílik a virág, De szeretnénk megérni a holnapot   Hogy megláthassuk, amit mi építettünk, Nem kerül az ebek harmincadjára. Évtizedek elsuhantak mögöttünk, Nyugalmat szeretnénk már valahára.

                MIKOR VÁRATLANUL KICSORDULNAK A KÖNNYEK        Nem vagyunk egyformák a világban, de itt a szűkebb környezetünkben sem, mint ahogyan tapasztalhatjuk is mindennapjainkban. Természetesen a mostani írásomban még csak közelébe sem megyek a politikának, mert azzal nagyon sok embernek teljesen tele van a tudata manapság, úgy gondolom.

              TÜNDÉRRÓZSÁM MOST IS SZERETLEK… Rikémnek Névnapjára   Tündérrózsám Most is Szeretlek Nagyon, Ahogyan Egykor Megpillantottalak. Nem Kell Nekem Már Rajtad Kívül Vagyon, Mert Te Vagy, Akit én Megálmodtalak.   Lassan Hatvankilenc Évemben Járok, De Továbbra is Csak Te Kellesz Nekem. Hűségesebb Társat Már Nem Találok, Örökre Csak Terólad Zeng Énekem.

             „KÉK A KÖKÉNY, RECECE, HA MEGÉRIK, FEKETE…”       Kezdett már besötétedni, mikor az unokáimmal mentünk hazafelé a kislányomtól a temetőből. Édesanyjuk síremlékénél voltunk tiszteletünket tenni. Még ott volt bennünk a szomorúság, éppen ezért szótlanul ballagtunk.

                NULLA FOK BEINTETT AZ ABLAKON…   Nulla fok beintett az ablakon ma reggel, De a Nap is erőlködik kis segítséggel, Hiszen a szél csak lengeti a kinti fákat, Nem akarja elkergetni a madárkákat, Akik még kicsit melegedni szeretnének, Nem örülnének most a koránjövő Télnek.

  AZ ÉN HITEM… Adj erőt Uram!   Az én Hitem a szívem mélyéről fakad De nem úgy, hogy csak egyedül Ima marad Kimondottan halkan, vagy kimondatlanul Bezárva, hogy aki hozzám gyanútlanul Közelít, az is mindig érezni tudja:   Valentinusnak hová vezet az útja.

    TÜNDÉRRÓZSÁM DOBJA HÍVOGATJA…   Tündérrózsám dobja hívogatja, Őseink szellemét csalogatja, Megidézve hősi tetteiket, Megfejtve azt, hogy mi az üzenet, Melyet szeretnének nekünk adni, Hogy Ne Tudjunk Már Tovább Szakadni.