EGY HÚRON PENDÜLVE… Magyar Hagyományőrző Nap volt  Gyulán 2017. 08. 08 - án   Egy húron pendülve zenéltünk akkor A Gyulai vár előtt, Tűz - kör Dobkörrel.

  MAGYARNAK LENNI…   Magyarnak lenni olyan csodálatos dolog, Itt minden fa és fűszál énreám mosolyog. Magyarországról elmenni soha nem fogok, Mert ez az én Hazám, jobbat sehol nem kapok. Csodás hegyvölgyes Bakonynak szülötte vagyok, Tiszta éjszakákon ragyognak rám csillagok.   Még a Nap is szebben süt rám, mert magyar vagyok, Még álmaimban is csak Hazámra gondolok.

  A VITÉZLŐ  „HARCOSOK TÁNCOSAI”… Gyulai Végvári Napok Emlékére 2017 – ben.   A Vitézlő „Harcosok Táncosai” Kecsesen, lágyan ringnak a zenére, Visszaidézve várak harcosai Küzdelmes napjait. Gyula emléke   Most általuk szárnyal, ahogy csípőjük Követi a három zenész dallamát. Forognak, átélve játszik a testük, Elhozva Évszázadok Diadalát.

                ANYÁM KEZE Édesanyámra emlékezem ezzel a 29 évvel ezelőtt írt versemmel Álmaimban sokszor visszatérő képek, Gyermekkor világa, Jó Anyámra nézek. Meleg homlokomra hűvös kezét rakja, Betegágyam mellett könnyeit hullatja. „Meggyógyulsz majd lelkem, meglásd kicsi vérem, Betakarlak menten, aludj el most szépen.

                GYÖNYÖRŰ MENYASSZONY VOLTÁL… Mónikámra emlékezve   Gyönyörű Menyasszony voltál Mónikám, Tele voltál Élet Reménységével. Szeretetteljes voltál és oly vidám, Eggyé váltál a szép Égi zenével.   Boldog voltál, hittél az álmaidban, Mert a Jövő még nagyon távolnak tűnt. Hittél az elérhető vágyaidban, Az Ég is akkor ragyogóan kiderült.

                LELKEMBEN ÉL A HAZÁMNAK…   Lelkemben él a Hazámnak Minden Szeretete, Szívembe zárva Őseink Minden Üzenete.