HA MAJD SZÁRNYAL A DAL…   Ha Majd Szárnyal a Dal, Ereszd El Magad és Repülj,  Mindennapi Gondjaid Elől Odamenekülj Ahol Megtalálod a Megoldást Minden Bajra, De Ne Add Fel, Mert Akkor Nem Juthatsz Diadalra.

                „NAGY BÁLINT: ALKONYATI SÉTA A BAKONYBAN.” Válogatott versek. Váratlan meglepetés Édesapám kötetével kapcsolatban.       1998. június 4. – én a délelőtti órákban örökre lehunyta szemeit Édesapám. Mint az irodalmi hagyatékának örököse, nem szerettem volna, hogy ez az örökség elvesszen, elsikkadjon valahol a szekrények mélyén.

              MIÉRT BÁNTJA EGYMÁST  FOLYTON A MAGYAR?   Miért bántja egymást folyton ma a magyar? Békességet, megértést miért nem akar? Halált kíván ismeretlenül másikra, Pedig legtöbbször még a nevét sem tudja Annak, akit pokol mélyére kívánja, Mert nem az elnyomó hatalmat imádja.

             HÁZTŰZNÉZŐBEN A SZOMSZÉD FALUBAN… Avagy, „Köszönöm szépen a szíves invitálást, de hoztam magammal.”      Manapság már ritkán fordul elő még faluhelyen is, hogy nem szerelemből házasodik össze két fiatal pár, hanem „összekommendálják” őket.

              MINT SÖTÉT ÉJBEN A FÉNYLŐ CSILLAGOK…   Tündérrózsámnak, Terikémnek   Mint Sötét Éjben a Fénylő Csillagok, Még Annál is Jobban Ragyogsz a Földön.

                „JOBBRA NYÚLOK, OTT AZ ASSZONY! BALRA NYÚLOK, OTT IS AZ ASSZONY!" Avagy, aki nem érti a viccet, az ne másszon uborkafára…     Sokszor találkoztam már olyan emberrel, aki az általam jó viccnek gondolt történet után rezzenéstelen arccal reagált az elhangzottakra.

                A PÁLINKA      Azt szokták mondani, hogy nem is magyar ember az, aki nem szereti a pálinkát. Én nem mondok ilyent még akkor sem, hogy nagyon sokáig az életem során, pedig már nem vagyok fiatal (2022.

              „NINCSEN ABBAN SEMMI SZÉGYEN, HA A LÁNY VAN A LEGÉNYEN…”      A magyar folklór, népszokás, néphit, népköltészet, népzene tele van olyan erotikus töltettel, amit nem is gondolna az ember, ha nem találkozik vele még ma is, szinte nap – mint nap..

           „SZENT MIHÁLY LOVÁN VIGYENEK NÁSZÚTRA”.      Időközönként ha eszembe jut valami ötlet, téma a megírandó verseimhez, prózáimhoz, egy papír fecnire szoktam gyorsan lejegyezni, hogy később el ne felejtsem.

                ELHAGYOTT ÖREG NÉNIKE EGYEDÜL… Egy fényképet nézve hullanak a könnyeim.   Elhagyott öreg nénike egyedül, Árván, elhagyottan éli világát. Bárhol a Világon, nem Ő szégyenül, Hiszen viseli elesettek sorsát.   Sajnos ez a sors biztos nem érdemel Ilyen végkifejletet, hiszen nem jó, Ha valaki öregen, kis élelemmel Hajtja le fejét, mert ez szívszorító.