ÚGY VÁGYOM A BÉKESSÉGRE…
Államalapító István királyra gondolva
Úgy vágyom a Békességre,
A Nagy király emlékére,
Jövőt látó szép Reményre,
Összefogást is remélve,
Széthúzásnak legyen vége,
Nézek fel a magas Égre,
Urunk Áldó két kezére:
Igazságot Tegyél végre!
Szerénységgel, alázattal,
Igaz Hittel és Malaszttal,
Terítődjék meg az asztal,
Higgyük azt, hogy megvigasztal,
Ellát bennünk majd Mannával,
Békéltető szép szándékkal,
Imádságos Áldott szókkal,
Fájó múlt lezárásával.
Mivé lett már István jussa?
Kérdem Uram, gondolkodva,
Békeségre áhítozva,
Senkit nem is káromolva,
Nem gondolva háborúra,
Csak a jóra áhítozva,
A Szentírást is olvasva,
Értelmezvén mai napra.
Úgy vágyom a Békességre,
A Nagy király emlékére,
Jövőt látó szép Reményre,
Összefogást is remélve,
Széthúzásnak legyen vége,
Nézek fel a magas Égre,
Istenünket arra kérve:
Adjál Hitet a Reményre!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2010. 08. 20.
