MONDJÁTOK MEG, MÁRCIUSI IFJAK
MERRE VAGYTOK?
Az 1848 49 –es Forradalom és Szabadságharc hőseire emlékezve
Mondjátok meg, Márciusi Ifjak merre vagytok?
Végleg elhajítottátok tizenkét pontotok?
Hová lett a forradalmi láng és a hevület,
Hová lett az ősöktől ránk hagyott becsület
Amit régen eleinktől mindnyájan jussoltunk,
Hiszem, hogy évszázadokon át meg is tartottunk.
Lesz még Magyar egység? Ki mondja meg ezt most nekem?
Ha senki nem tud válaszolni, Mondd meg Istenem!
Most kéne összefogni ne hulljon szét a Magyar,
Ne önös érdekek döntsék el, hogy ki mit akar,
Hanem Hazánk sorsa Mindennél fontosabb legyen,
Ezért Minden Magyar Ember igen sokat tegyen.
Értsük meg végre, Békében se legyen Háború,
Szivárványszínek ragyogjanak ne legyen ború!
Pilis hegyeiben éreztem az Ősök szavát,
Ütemesen hallottam Sámánok dobolását
Amint ébresztőre biztatták a Magyar Népet,
Újra megidézve elénk a régi regéket.
„A magyarok Istenére esküszünk”- Valóban?
Vagy csak frázisokat pufogtatunk harsogóan
Mai világunkban, hisz divat most Magyarnak lenni,
Még akkor is, ha nem kell érte semmit sem tenni.
Uram! Talán itt lenne az Ébredés ideje
Ahhoz, hogy összeérjen Minden Magyarnak keze,
Mert Békétlenséggel soha semmire sem megyünk,
Ha nem vigyázunk, akkor tovább pusztul Nemzetünk.
Mondjátok meg, Márciusi Ifjak merre vagytok?
Gyertek újra elő ahhoz, hogy majd felrázzatok
Mindnyájunkat a közös út megkeresésére,
Vérző kis Magyar Hazánknak megsegítésére.
Dicső Őseink szelleme mindig velünk legyen,
Add Uram számunkra: Árasszon el a Kegyelem!
ÁMEN
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2011. 03. 15. 7:40
