EBBEN A HAZÁBAN II.
Ebben a Hazában itthon vagyok Magyar,
Szeretném, ha testemet Magyar föld takar
Úgy be majd egykor, ha eljön az - az idő,
Mikor számomra már múlt van és nem jövő.
Itt születtem a Bakonynak közepében,
Bújtam meg mindig Édesanyám ölében
Ha úgy éreztem csak Ő az ki megvédhet,
Tejével táplálgat vagy csak így becézget:
„Bújj csak hozzám lelkem én kicsike vérem,
Karolj át kis kezeddel orcád hadd nézzem!”
Ebben a Hazában itthon vagyok Magyar,
Minden ideköt, ha bánatot is takar
A létért való mindennapos küzdelem,
Akkor is itt maradok ez az én helyem!
Ősi véreim és Apám is szeretné,
Ha velem lehetnének, mind énekelné:
Mi „Tebenned bíztunk eleitől fogva!”
Református Zsoltárunkat kézben tartva
Zengedeznénk az Urunknak dicsőségét,
Megköszönve Magyarságunk létezését.
Ebben a Hazában itthon vagyok Magyar,
Minden fa és fűszál oly emléket takar
Hatvanhárom évemnek minden búbaját,
Szerény életem örömét és sóhaját.
Soha sem csüggedtem akkor, hogy elmegyek,
Mikor úgy éreztem már így nem létezek
Mert ami történik ebben a Hazában,
Ebben a kirablott megcsonkolt Országban
Már nem méltó az Őseink szelleméhez,
Ország alkotó nagyjaink örökéhez.
Ebben a Hazában itthon vagyok Magyar,
Bármi lészen is, ha jön vaddisznó agyar
Azért hogy széjjeltépjen, mert Magyar vagyok,
Akkor is e megszentelt földön maradok!
Nem tagadom meg soha: Csak ez a Hazám,
Itt hozott világra nyolc hónapra Anyám!
Itt kaptam elég erőt és olyan Hitet,
Mely gyarló életemben mindig segíthet.
Ebben a Hazában itthon vagyok Magyar,
Ha itt lesz, az idő ez a föld betakar!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2011. 08. 13.
