HA A VILÁG…
HINNI KELL A VÁLTOZÁSBAN
Ha a Világ már nem ilyen lenne,
Ha az Ember végre útra kelne,
Elindulna új ösvényt keresni,
Nem akarna hajlott háttal élni
Alázattal és becsukott szájjal,
Hanem bátran és harsány szavával
Elmerné mondani: Elég volt már
Hogy nekünk ma csak a hazugság jár
Mert semmi máshoz úgysem érthetünk,
Kiszolgáltatva éljük életünk?
Ha a Világ már nem ilyen lenne,
Ha az Ember végre útra kelne
Megkeresni eltűnt Szabadságot,
Megteremteni olyan Világot,
Ahol alázat nélkül van élet,
Ahol senki már soha nem félhet
Attól hogy a kezét gúzsba kötik,
Még a gondolatát is elveszik,
Egyenes derékkal állhat bátran,
Büszkén hihet a Magyarságában!
Ha a Világ már nem ilyen lenne,
Ha az Ember végre útra kelne,
Ha nem hinné azt, hogy nem érdemes,
Hanem azt, hogy a küzdés oly nemes
Amelyért véremet is hullatom,
Mert a Nemzetünk nem szeméthalom
Ahová jogainkat kidobják,
Kötelességeinket megtartják.
Nem élhetünk örökké alázva,
Nem dönthetnek bennünket rabságba!
Ha a Világ már nem ilyen lenne,
Ha az Ember végre útra kelne,
Ha Hinni tudna összefogásban,
Ha Hinni merne Magyarságában,
Akkor az „ámokfutás” megszűnik,
De az „ámokfutó” is eltűnik!
Közös erővel és akarattal,
Kellő alázattal és malaszttal
Világunk meg tudjuk változtatni,
Nemzetünk nem fog örökké Tűrni!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2011. 11. 22.
