„MONDD KISFIAM, MI AZ A VILÁGHÁLÓ?”
Édesanyámra emlékezve
Az én nemzedékem (67. évemet taposom már) olyan szerencsés időszakban született, hogy hatalmas technikai fejlődés részese lehetett. Emlékszem gyermekkoromban egy néprádió tulajdonosa volt a családom, amiben csak a Kossuth és Petőfi rádió adásait lehetett hallgatni. Elmondhatom azt is, hogy saját készítésű kristálydetektoros készülékemmel fülhallgatón keresztül már ágyamban is hallgathattam rádióadásokat ebben az időszakban.
Felső tagozatos Általános Iskolásként tudtam először TV adást nézni a Központi Iskolában, de Szülőfalumban sem sok családnál volt található ilyen készülék még akkor. Telefon? Néhány volt csak a faluban. Azok is olyanok, hogy kurblizni kellett és akkor valahonnan kapcsolták a keresett számot. Tárcsás készülékről nem is hallottunk, mobil meg még talán csak a fantasztikus regényekben fordult csak elő. Videó magnó, DVD, számítógép, Tablet, a mai kor gyermekének már a mindennapjaihoz tartozó szükséges eszközök és a fejlődés is nagy léptekkel halad, ezek is rövid idő alatt feledésbe merüljenek újabb, hordozható és könnyen kezelhető csodaszerkentyűk miatt.
Mikor már kezdtek elterjedni a mobil telefon készülékek, akkor sem lehetett a Szülőfalumból telefonálni, mert dombok között lévén, térerő az egy szál sem volt. A telefonhálózatok korszerűsödése folytán azonban a község is megfelelő módon lehetőséget kapott arra, hogy bárki a lakására beköttesse, de a Szüleim annak is örültek, hogy mi igényelni tudtuk a vonalat Zircen lévő lakásunkba. Elérhetővé vált számunkra mindaz, amit csak telefonfülkékből valósíthattunk meg még itt is a városban eddig. Szüleimet azonban nem tudtam rávenni arra, hogy legyen telefonjuk, pedig a vezeték egészen a ház külső faláig csatlakoztatva volt, csak igényelni kellett volna a vonalat és venni egy olcsó kis készüléket. Azt mondták, hogy van a szomszédba az unokatestvéremnél, azoktól tudnak telefonálni, ha akarnak. Mi meg rajtuk keresztül üzenni tudunk, ha valamit akarunk. Beletörődtem, nem tudtam mást tenni. Édesapám halála után mikor pár év múlva már nekem is lett mobiltelefonom, kértem Őt is, hogy neki is vegyünk egyet, de elhárította azzal, hogy nagyot hall, nehezen értené meg a szavakat és egyébként is, a kezelését sem tudná megtanulni.
-Nem való ez nekem kisfiam! – szokta mondani.
A lakásában volt egy kis táskarádió, de Édesapám halála óta már azt sem hallgatta senki csak én, mikor nála voltam. Egy színes TV mindösszesen, ami a technikai vívmányok legmagasabbika volt nála. Napközben nézte a sorozatokat, híradásokat, de sokszor még azokat sem tudta már igazán éberen figyelemmel kísérni, hiszen akkor már közel járt a 90. évéhez. 50 éves voltam, amikor megismerkedtem a számítógépek világával. Magamtól tanultam meg mindent, ami az elmúlt időszak alatt rám ragadt ezen a téren. Elméletileg nem ismertem a működését, de a gyakorlatban, ami nekem szükséges, azzal már elboldogultam. Igaz, néha ha valami probléma adódott, akkor az unokáim besegítettek, mert Ők meg elméletben főleg, de már gyakorlatban is jóval előbbre tartanak, mint én, hiszen már az iskolában is tanulják évek óta.
Életében, amíg nem került Kórházba, hetente két alkalommal mentem hozzá látogatóba és akkor az aktuális munkákat elvégeztem, közben közösen megfőztük az aznapra kitalált ebédet is. Egy alkalommal reggelizés közben fél szemmel az állandóan bekapcsolva lévő Tv képernyőjét nézte, hangosan megszólalt felém fordulva:
„MONDD KISFIAM, MI AZ A VILÁGHÁLÓ?”
-Hogyan jutott ez most eszébe Idesanyám!
-Hát úgy kisfiam, hogy már annyiszor hallottam a TV – ben, de nem tudom, hogy mi az! – felelte.
Törtem a fejemet, miképpen tudjam neki közérthetően elmagyarázni a lényegét, de azt gondoltam, hogy a lehető leg egyszerűbb módjával meg tudom erről győzni.
-Tudja Idesanyám, a Világháló tulajdonképpen az Internet, amivel számítógép segítségével a Világ bármely pontján lévő emberekkel kommunikálni tudunk. Levelet írni, fényképeket, videókat, filmeket, zenéket küldeni, hallgatni rövid idő alatt. Ezt jelenti a Világháló a legegyszerűbben.
Megnyugodott a válaszomat hallva. Tovább már nem is érdekelte, mert a részleteket úgysem értette volna meg.
DRÁGA JÓ ÉDESANYÁM!
Bárcsak még most is megkérdezhetnéd tőlem azt, hogy:
„MONDD KISFIAM, MI AZ A VILÁGHÁLÓ?”
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2014. 08. 21. Csütörtök délután 12: 18
