CSESZNEKI VÁR, TE CSODÁS…
Egy régi, hevenyészett rajzomat nézve
Cseszneki Vár, Te Csodás, Gyermekkorom Világa,
Oly Sokszor Jártam Itt, Hogy Szívemnek Olyan Drága
Emlékeket Idéző Büszke, Szép, Omladozó Falai
Megmaradnak, Bárhová Visznek Sorsom Útjai.
Most Távol Élek Tőled, Dicsőségek Tanúja,
De Hunyt Szemmel Hallom, Wathay Ferenc Dalolja
A Várvédők Hősies, Helytálló Küzdelmeit,
Csesznek Várnak Emlékezetes Pillanatait.
Ne Felejtsük El, Hogy Akik Itt Hazánkért Haltak,
Drága Szülőföldünkért Olyan Sok Vért Hullattak,
Azok Nevét Hirdessék Márványkőbe Vésve Szavak,
Hogy Majd Örökkön – Örökké Megmaradhassanak!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2014. 09. 06. Szombat délelőtt 10: 33
A képen egy hevenyészett tollrajzom látható 1965 - 68 körül. Megjegyzem, hogy rajzolni nem tudok, azóta sem, csak "ilyen" szinten.
