ARRA KEZIT CSÓKOLOM, ARRA A BÜDÖS P….BA! Gyuri bácsira, a kiváló gépészre emlékezve

ARRA KEZIT CSÓKOLOM, ARRA A BÜDÖS P….BA!  Gyuri bácsira, a kiváló gépészre emlékezve

 

 

 

 

 

 

 

ARRA KEZIT CSÓKOLOM, ARRA A BÜDÖS P….BA!

Gyuri bácsira, a kiváló gépészre emlékezve

 

     Az öreg gépész nagyon nyers modorú ember volt. Kiváló szakemberként annakidején az uradalmakban dolgozott, de a II. világháború után is elismerték tudását. A masinák,(cséplőgépek) traktorok ismerőjeként nélküle egyetlen nyáron sem kezdődhetett el az aratás után a kenyérgabonák cséplése. Szigorúsága miatt családjában tartottak tőle úgy a gyermekei, mint a felesége egyaránt. Történt egyszer, hogy a nagy őszi befőzések idején, az udvaron játszadozó egyik gyereknek az Édesanya hangosan kiszólt, segítséget kérve tőle:

-Kisfiam hozd ide az uborkát!

A lurkó nagy igyekezetében azonban nem hallotta elég világosan a kérést, illetve pontosabban elértette, mert így válaszolt vissza:

-Idesanyám mit ugorjak át?

A ház ura ezt meghallva, bőszen rárivallt a fiára a következő szavakkal:

-Az Anyád Jóistenét, majd mindjárt megmondom, hogy mit ugorj át! - azzal végigvágott a hátán egy ostorral. Szegény, azt sem tudta, hogy hova meneküljön előle, hogy elkerülje a következő ostorcsapást.

      Volt egy katonabarátom, aki a családi földeken gazdálkodva leszerelés után olcsó pénzért vett magának egy Zetor traktort. A gép már régen kiszolgálta az idejét, elég sokat betegeskedett, majd egyszercsak végképp leállt. Természetesen a hiányzó alkatrészt üzletben már sehol nem lehetett beszerezni, ezért levélben kérte a segítségemet, hogy próbáljak a környékünkön szerezni, mert Veszprémben sehol nem kapott. Tudtam, hogy az öreg gépésznek az udvarában vannak régi traktorok, lehetséges, hogy tudna segíteni. Megírtam Fülig Jimmi barátomnak, (elálló fülei miatt neveztük el a seregben Rejtő Jenő után szabadon) hogy jöjjön el, és akkor becserkésszük az öreget alkatrész ügyben. Úgy is történt. Mikor odaértünk, akkor is ott bütykörészett az udvaron a kiszolgált gépei között. Mi személyesen ismertük egymást Gyuri bácsival, de az illendő köszöntés után barátomat is bemutattam neki.

      Szívélyesen betessékelt bennünket a döngölt padlójú konyhába és hellyel, majd egy pohár borral kínálva, maga is leült és beszélgetni kezdtünk. Rövidesen megegyezés született alkatrész ügyben, amire szintén koccintani kellett. Még egy darabig beszélgettünk, de közben az öreg időközönként hatalmasat sercintett (mifelénk úgy mondják, hogy pökött egy jó nagyot) a padlóra. Nem törődött vele hogy mi is ott vagyunk, sőt… Jobb helyeken, azért ha ilyen előfordul, a cipő talpával el szokták sikálni. De ő ezzel nem törődött. Érzékeny gyomrom néha megemelkedve ott lüktetett a torkomban, veszélyeztetve az elfogyasztott finom bor megmaradásának épségét. Rövid időn belül elbúcsúztunk tőle és motorkerékpárral visszamentünk mihozzánk.

     Gyuri bácsi nem hazudtolta meg magát akkor sem, mikor egyik alkalommal turistacsoport állt meg a háza előtt és az egyik hölgy megszólította:

-Mondja bácsikám! Merre kell felmenni a várba?- Az öreg hamiskásan ránézett, majd irányt mutatva így válaszolt:

-Arra kezitcsókolom! Arra a büdös p….ba! 

      Évekkel később mikor megláttam leszállni szülőfalumban a buszról a vendéglő előtt, szinte rá sem lehetett ismerni. Nagyon megöregedve, összetöpörödve lépett le a lépcsőn. Utána visszafordult és féltő gondoskodással lesegítette a feleségét is, majd karonfogva beléptek az ajtón. Minden nap ott ebédeltek, mert üzemi konyha jelleggel is főztek idősek számára, nem kellett otthol ezzel foglalatoskodni kettejüknek. A gyerekek addigra már felnőve kiröppentek szerteszét, egyedül maradtak. A szomszéd faluból pár perc alatt ideértek, majd volt járat a visszafelé útra is.  Mikor megláttam őket ilyen szeretetben, féltőn vigyázni egymásra, elfeledtem a róla hallottakat és a személyesen látottakat is. Akkor ott a megfáradt, de mégis gondoskodó, aggódva szerető férjet láttam, aki még a széltől is óvja a párját…

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2007. 09. 13

 

 

Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2014. szeptember 21. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 658


   


Tetszik