„…KISEBBSÉGBEN VAN
A NEMZETI POLITIKA IS.”
Avagy, amikor vissza kell fojtanom a röhögést.
„…Kisebbségben van a nemzeti politika is,”
Hangoztatja a nem is olyan kicsinyke hamis
Nagy ember, aki a Parlament legfőbb őrzője,
A saját múltjának is szelektív elfeledője.
Milyen Magyar Nemzeti Politikáról beszél,
Kinek a nevében, mert az a kócos, kósza szél
Parlament kétharmados többségéből tör elő,
Mérgezve Magyar Hazánkat és többség szenvedő
Alattvalóságában kénytelen ezt eltűrni,
Mert ellene békével semmit sem lehet tenni.
„…Kisebbségben van a nemzeti politika is,”
Hangoztatja a nem is olyan kicsinyke hamis,
Ki földbe döngölné ki nem szekértolója
Hatalomnak és nem lelkes támogatója.
Nemzeti Összetartozás Napjának hívni,
Mikor a kétharmad békétlenséget szítni
Igyekszik még akkor is kirekesztve őket,
Magyarságukból, Velük Nem Egyetértőket.
Nekem és Másnak Se mondja Meg Soha Senki,
Hogy az Ilyen Kirekesztőket Kell Követni!
„…Kisebbségben van a nemzeti politika is,”
Hangoztatja a nem is olyan kicsinyke hamis
Ember és egy szűkebb csoportja a Hazának,
Ma már sok részre szakadt Drága Hunniánknak.
Mindennap vérzik szívem, mára mivé lettünk,
Hiszen Trianont mi soha el nem feledtünk,
De egymás ellen uszítja magyar a magyart
Gúnyos mosollyal, mint aki magasról rászart
Fejére ki nem hódol meztelen királynak;
Azt hiszi, ezek alattvalóknak kijárnak.
„…Kisebbségben van a nemzeti politika is,”
Hangoztatja a nem is olyan kicsinyke hamis,
Én pedig, hogy hülyének ne nézzenek mások,
Röhögés helyett ehhez most jó képet vágok.
Hová jutott szegény Szeretett Kis Országunk,
Lassan már elveszik tőlünk a Magyarságunk?
Úri modern bitangok, mert azt hiszik, lehet,
Ők azt gondolják, elvehetik mindenünket.
Toldi Mikós is Tűrte, Ameddig Tűrhette;
Magyar Testvéreim, Mikor Térünk Már Észre?
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2020. 06. 06. Szombat Délután 14:15
