„ÜZENET HAZA”

„ÜZENET HAZA”

 

KEDVES BARÁTAIM!

 

   107 évvel ezelőtt született a nagyszerű költő – író, Wass Albert. Gyönyörű versével szeretnék megemlékezni róla saját előadásomban, amelyet egy váratlan felkérésnek eleget téve olvastam fel Békéscsabán 2013. 05. 29 – én.

 

ÜZENET HAZA

 

Üzenem az otthoni hegyeknek:

a csillagok járása változó.

És törvényei vannak a szeleknek,

esőnek, hónak, fellegeknek,

és nincs ború, örökkévaló.

A víz szalad, a kő marad,

a kő marad...

 

Üzenem a földnek: csak teremjen,

ha sáska is rágja le vetését,

ha vakond túrja is gyökeret.

A világ fölött őrködik a Rend,

s nem vész magja a nemes gabonának,

de híre sem lesz egykor a csalánnak.

A víz szalad, a kő marad,

a kő marad...

 

Üzenem az erdőnek: ne féljen,

ha csattog is a baltások hada.

Mert erősebb a baltánál a fa,

s a vérző csonkból virradó tavaszon,

Újra erdő sarjad győzedelmesen.

S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda

a gyilkos vasat rég felfalta már

s a sújtó kéz is szent jóvátétellel

hasznos anyaggá vált a föld alatt...

A víz szalad, a kő marad,

a kő marad...

 

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:

ha egyenlővé teszik is a földdel,

nemzedéknek őrváltásain

jönnek majd újra boldog építők,

és kiássák a fundamentumot,

s az erkölcs ősi hófehér kövére

emelnek falat, tetőt, templomot.

 

 Jön ezer új Kőmíves Kelemen,

ki nem habarccsal és nem embervérrel

köti meg a békesség falát,

de szentelt vízzel és búzakenyérrel,

és épít régi kőből új hazát.

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:

a fundamentum Istentől való,

és IstentőI való az akarat,

mely újra építi a falakat.

A víz szalad, de a kő marad,

a kő marad...

 

És üzenem volt barátaimnak,

kik megtagadják ma nevemet:

ha fordul egyet újra a kerék,

én akkor barátjuk leszek,

és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.

Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk,

és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:

a víz szalad, de a kő marad,

a kő marad...

 

És üzenem mindenkinek,

testvérnek, rokonnak, idegennek,

gonosznak, jónak,

hűségesnek és alávalónak,

annak, akit a fájás űz, és annak

kinek kezéhez vércsöppek tapadnak:

vigyázzatok és imádkozzatok!

Valahol fenn a magas ég alatt

mozdulnak már lassan a csillagok,

s a víz szalad, és csak a kő marad,

a kő marad...

 

Maradnak igazak és jók,

a tiszták és békességesek,

erdők, hegyek, tanok és emberek.

Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

 

Likasztják már fönn az égben a rostát,

s a csillagok tengelyét olajozzák

szorgalmas angyalok.

És lészen csillagfordulás megint,

és miként hirdeti a Biblia:

megméretik az embernek fia,

s ki mint vetett, azonképpen arat,

mert elfut a víz, és csak a kő marad,

de a kő marad.

 

Wass Albert

Bajorerdő, 1948.

 

https://www.youtube.com/watch?v=H_LorUKzo3g

 

  A kitűnő Wass Albert portré Majorváry Szabó Sándor festőművész – költő Barátom alkotása.

 

Fogadjátok Szeretettel: Bálint

 

Gyula. 2015. 01. 08

 

Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2015. január 8. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 791


   


Tetszik