TANÍTÓMNAK
LAJOS PÁLNAK
Köszönetet mondani jöttem el
Drága tanítóm, sok – sok év után.
Bölcsesség ormán üdvözölve légy,
Virág fakadjon lépteid nyomán.
Emlékezzél – most itt áll előtted
Az a kiscsizmás kis paraszt – gyerek.
Itt ültem, ebben a vén teremben,
Terem végén a hátulsó sorban.
Innen hallgattam a honfoglalást –
Történelem volt legszebb tantárgyam.
Imádtalak, csodálva néztelek,
Én, a kiscsizmás kis paraszt – gyerek.
Jóságos arcod most is itt él még
Emlékezetemben elevenen,
Amint a tudományt csepegtetted,
Rést találtál csöppke szíveinken.
Tőled tanultam erőt, szép hitet,
Én, a kiscsizmás kis paraszt – gyerek.
Harminc esztendő milyen nagy idő!
Gyermekek nőttek, vének múltak el.
Mennyi változás volt az életemben,
Majdnem a nagy csatákban vesztem el.
Most itt állok – szemeimben könnyek –
Én, a kiscsizmás kis paraszt – gyerek.
Bölcsesség ormán üdvözölve légy,
Legyen napfényes boldog életed!
Iskolában a kis nebulókat,
Ahogy rég minket – most is úgy neveld!
Harminc év után ó, hadd köszöntselek,
Én, a kiscsizmás kis paraszt – gyerek.
Nagy Bálint
