2014 -

csütörtök, 2014. december 25. 19:17, Nézettség: 1090

           GYERMEK ÉS IFJÚKOROM  KARÁCSONYI EMLÉKEI                                Gyerekkoromban minden karácsonykor elmentünk köszönteni, katolikus, református leányok, fiúk, környékbeliek, helybeliek - együtt. A református háznál a „Krisztus Urunk” – at mondtuk el, a katolikusoknál a „Mennyből az angyalt” – t.

szerda, 2014. december 24. 20:14, Nézettség: 926

            NEM SZÜLETETT KRISZTUS   Negyvenkettő karácsonyeste volt, Puha, fehér hó mindent eltakart. Ágyúink álltak némán kihűlve, Mély, halálos csend ült Uriv alatt. Bunker fenekén fagytól reszkettünk, Néztük egymást – hazaszállt a lelkünk.

szerda, 2014. december 24. 13:31, Nézettség: 910

              BAKONYSZENTKIRÁLYI KARÁCSONY 1944 – BEN   Kilencszáznegyvennégy Karácsony hajnala – Szomorúság, bánat ült a kisfalunkra. Közeledik a front, itt zúg véres szele, Bomba csapódott a templom közelébe. Mintha gyászlobogó lenne minden házon, Milyen lesz az ünnep, milyen a Karácsony…? Nincsen harangozó, kúrátor se dékán, Mindenki ott küzd a véres Hadakútján.

szombat, 2014. december 20. 11:23, Nézettség: 927

              AZ ELVESZETT IMÁDSÁG   Öreganyám tanított rá szépen, -Lent laktunk a „magyar – faluvégen”. – Ha harang szólt, ablakunk kitárta, Szent áhítat szállott a szobánkra. Kisgyermek ajkunk az imádságot Rebegte… és az Isten csak áldott.

4 bejegyzés | 1 / 1 oldal