2017kedd, 2017. december 26. 12:16, Nézettség: 607
BAKONYSZENTKIRÁLYI KARÁCSONY 1944 – BEN Kilencszáznegyvennégy Karácsony hajnala – Szomorúság, bánat ült a kisfalunkra. Közeledik a front, itt zúg véres szele, Bomba csapódott a templom közelébe. Mintha gyászlobogó lenne minden házon, Milyen lesz az ünnep, milyen a Karácsony…? Nincsen harangozó, kúrátor se dékán, Mindenki ott küzd a véres Hadakútján. csütörtök, 2017. november 23. 14:48, Nézettség: 606
FELÉM JÖTT AZ ISTEN Szép, őszi csendben felém jött az Isten, Lelkem kapuján halkan beköszönt -És átlebegett felettem szelíden, Bágyadt fényű, reszkető fák között. Utána nyúltam nagy kínok kínjával: Uram, én ma mindent újra kezdek… -És átöleltek zokogó hullással, Megölt, őszi, szomorú levelek. -S nem láttam többé soha drága Színét. vasárnap, 2017. november 19. 12:01, Nézettség: 521
ÁRPÁD BARÁTOMHOZ. Árpád, te vig arcu öreg legény, Egy a jóbarátok közül, Engedd, hogy elbeszélgessek veled; Rátok nézek, a lelkem úgy örül. Szálljunk vissza a régi időkre, Emlékezzünk, akik még meg vagyunk. Sokszor hallotta esti nótánkat Orgonavirágos kicsi falunk. Kiszáradtak már a vén akácok Miknek gyökerein ülni szoktunk. hétfő, 2017. november 13. 10:03, Nézettség: 643
Kedves Barátaim! A Magyar Nyelv Napja alkalmából fogadjátok Szeretettel Édesapám szép versét, amelyet egykor a TIT Váci Mihály Veszprémi Irodalmi Színpad tagjaihoz írt-:))) Szeretettel: Bálint A VESZPRÉMI VÁCI MIHÁLY IRODALMI SZÍNPAD MŰVÉSZEINEK Üzenem Néktek parasztmezőkről, Hol a szellő még tisztán fújdogál, Hol még tisztán, lágyan cseng a patak S a Term... vasárnap, 2017. november 12. 09:43, Nézettség: 534
NYÍRFAHÁNCS Nyírfaháncs: orosz földön faragtam. Ütegünk védte Uriv erdejét- Késem hegyét a vérbe mártottam, Reá véstem a doni szenvedést. Ott feküsznek a halott tüzérek… Tizenhat éve már – fakó a kép- Menekülő nép… a falvak égnek… Véres mezőn szétlőtt ágyúkerék. -Leteszem halkan a nyírfaháncsot, Nem éneklek háborúról, vérről. szerda, 2017. november 8. 17:49, Nézettség: 514
ŐSZI ESTE. Szomoru – csendű őszi este Ráült halkan a kerti fákra. Hegyek mögül kél a telehold, Szelíden néz a dáliákra, Miknek szirma fájón hulldogál. Reggelre mind földön hevernek, Dérütötte őszi zenében, Élettelen, hervadt levelek. Megállok némán és szótalan. Szívemről emlékek hullanak. csütörtök, 2017. november 2. 15:27, Nézettség: 484
Kedves Barátaim! Jól nézzétek meg, Édesapám mikor írta ezt a versét és gondolkozzatok el ezzel kapcsolatban a jelen viszonyain is. LETESZEM LANTOMAT Leteszem lantomat, Ne sírja el többé hogy itt mi van, Hogy Magyarországon Csak szenved a nép és boldogtalan. Magyar a magyarral Farkasszemet néz a hatalomban. hétfő, 2017. október 30. 09:35, Nézettség: 592
A Székely Autonómia kapcsán egy nem éppen mai verse Édesapámnak: ÖRTÜZEK GYULNAK. vasárnap, 2017. október 29. 11:36, Nézettség: 514
HERVADOZÓ ŐSZI ERDŐN. A völgy még néha csendesen dalol. Az álmok szála titkon rebbenő. A természet halálkolompjain, fülembe zúg a lomha vén Idő. A fákra nézek némán, szenvedőn. Nehéz ősz álom ül a hegyekre. Szivem fájón, lázasan dobogva, belesír a lángsugáru őszbe. kedd, 2017. október 24. 17:38, Nézettség: 473
GONDOLATOK BUJDOSÁSUNK IDEJÉBŐL Lapok Édesapám noteszaiból 1. 1945. Augusztus 9. – én. Ma van Gyula fiam születésnapja. Valahol odahaza egy kis falusi kunyhóban mélyen imádkoznak… de az imádság mögött lelkeket tépő nagy sírás és zokogás is van. |