2018 -

szerda, 2018. április 25. 10:30, Nézettség: 513

                Áldott Emlékű Édesapám 80 évvel ezelőtt írta ezt a versét, de ma is elgondolkodtató:   HUNNIA HELYÉN   Mit látok ős nagy Hunnia helyén Vagy csak gyásztól kápráznak szemeim. Nem a magyar nép lakja e földet, Rongyos gárda, nem az én vérem.

csütörtök, 2018. április 12. 08:35, Nézettség: 517

                Édesapám 17 éves korában írt verse, ami ma éppen aktuális: AZ ELSZAKÍTOTT MAGYAROKHOZ   Fájó szívvel köszöntlek titeket Mint a honnak bujdosó fiait. Örömöt vagy bút hoz – e reátok Mint csalogány, ha zengi dalait. Ó csak tudnék hozzátok szállani, Magyar puszták sebzett hiénái.   Északnak kéklő büszke hegyormát Búsan járja a lesújtott magyar.

hétfő, 2018. április 9. 11:21, Nézettség: 538

                  DÓZSA NÉPE   Rongyosak vagytok, de mégis szépek, Dózsa népe, szolgák, új cselédek. Új földek lettek, jött az új világ, Fényes gépkocsin jár az „uraság”. Új „prófétákkal” bús hazánk tömve van, Úrrá lett itt minden haszontalan. Új ispán” rajtunk ostobán nyargal, Hej, de sokkal szebb volt a régi dal.

3 bejegyzés | 1 / 1 oldal