EGY NYÁRI NAP EMLÉKÉNEK   A felhők borongva messze szálltak, Forrón tűz le ide a nyári Nap. Elrejtem magam ma mindenkitől, Megbújok itt a hűs fenyők alatt. S amint susogni kezd itt minden ág, Nyílik szívemben szép álomvilág.   Régmúlt szép utamon végig megyek, Az elszálló időt nem siratom.

              GONDOLATOK ARATÁS IDEJÉN   Uram, ma hadd mondjunk köszönetet, Hogy adtál újra erőt, kenyeret. Te akartad így – eljött hatás – Hogy lett vetés és lett bő aratás. Ünneplőben van a mező, a rét, Köszönti minden drága Istenét.   Uram, légy velünk, hisz minden szódra Lágyan ring lelkünk öröm hajója.