ÉDESAPÁM, NAGY BÁLINT BAKONYSZENTKIRÁLYI PARASZTKÖLTŐ SZILVESZTERES VERSEIBŐL:   SZILVESZTER 1955.   A partnál szelíd hajó integet S merengve száll a habok felett. Mély vizeken túl vajjon várja – e Virágbaborult, mesés kis sziget.

                KARÁCSONYKOR   Ma jött el az idők teljessége, Szeretet, béke ül a szíveken. Pásztorok éneke ide hallik, Megváltó született Betlehemben. Induljunk el halk éji mezőkön, Napkeletnek kövessük csillagát, Boruljunk le a jászol – bölcsőnél És imádjuk ott az Isten Fiát.     Nagy Bálint   Bakonyszentkirály  

                FAVÁGÓK DALA   Erdőben élünk, favágók vagyunk, Susogó fák közt szépet álmodunk. Vadvirág nyíl, vagy ha tél havaz, Kedvünk virágos, kedvünk ugyanaz. Gyere közénk, várunk tárt karokkal, Miénk az élet – és a büszke dal.   Olyan szép itt a fejsze – kattogás! Rajtunk kívül nem érti senki más.

                ÉJJEL A  CSESZNEKI VÁR ALATT   Szép, csodás tűzszemekkel jött felém, Akác borongott, lágyan sírt a szél. Halk remegés érzett forró mellén, Susogni kezdett minden falevél.   Egy szál akácvirággal kezében, Ringó, szép testtel lépett tétován. Szívem kigyúlt, fellobbant a  vérem, Játszott az éj halk szellő – orgonán.