Archívum

                NEHÉZ DOLGA VAN A TÉLAPÓNAK… Rendhagyó Télapótörténet.   Nehéz dolga van a Télapónak, Alig van híre idei hónak, De ha csak ez volna igazi baj, Nincs igazolványa, igazi jaj, Ezért határnál akadt probléma, Nincs még oltási védő papírja Ahhoz, hogy járványügyi helyzetben Csak úgy befelé közlekedhessen.

                  JÓL JEGYEZD MEG KISUNOKÁM ÖRÖKRE…   Jól jegyezd meg Kisunokám örökre, Hogy Boldogságot nem mindenki adhat. Boldogtalannak nincsen képessége, Hiszen erről ő semmit nem is tudhat,   Mert aki Boldogsággal rendelkezik, Csak az tudja másoknak továbbadni. Aki életében csak bámészkodik, Az tudást sem tud sehol megszerezni.

              MA ÜNNEPELJÜK A GYERMEKEK NAPJÁT…   Ma ünnepeljük a Gyermekek Napját, Aminek most nagyon örülni kéne. Nyitva tartani a bezárt ajtaját Mindenkinek, aki eddig nem tette.   Nem rózsás manapság gyermeknek lenni, Mert annyi sok behatás éri őket. Akarva - akaratlan észrevenni Ha nem is szükséges, a gyerkőcöket   Ebből kihagyni soha nem is lehet.

                MESÉLJ NEKEM NAGYMAMA… Egy kislány vágyai   Mesélj nekem Nagymama, mert hiányzik oly nagyon, Hogy az Óperenciás tenger merre van vajon? Hol van Tündérország, Hét kicsiny Törpe hol lakik, Tudom, hogy ez csak mese, tudom, nem létezik, De mégis kíváncsi vagyok rá, mert ma már ciki, Ki mesét hallgat, nem okos telefont bűvöli.

                ZÚGÓ PATAK FELETT A KICSI HÍDON…   Zúgó patak felett a kicsi hídon Két pici gyerek óvatosan halad. Mezítláb lépdelnek sérült deszkákon, Mert aki kergén, gyorsan futva szalad,   Könnyen a sérült hídról belepottyan A zúgó patak jéghideg vizébe.

              A NAGYMAMÁNÁL SEMMI SINCS MEGTILTVA…   A Nagymamánál semmi sincs megtiltva Mint otthon, mert Anya azonnal rám szól, Utána aztán állhatok sarokba, És még fülembe cica sem duruzsol.   Nagymaminál foghatom a kiscicát, Mezítláb is járkálhatok padlón.

                NEM KELL FÉLNETEK GYÖNYÖRŰ VIRÁGOK…   Nem kell félnetek gyönyörű virágok, Az úton kerekeztem, nem köztetek. Csodállak bennetek’, ha erre járok, Csak pár szálat szedek le közületek,   Ígérem, hogy otthon vázába teszem Majd friss vízzel, sokáig viruljatok. Ígérem, rendszeresen cserélgetem, Hogy mireánk szépen mosolyogjatok.

                MÓKUCI, MÓKUCI…   Mókuci - Mókuci, fölmászott a fára, De nem azért, hogy erdő szélét meglássa.  Nyugodtan szeretett volna szundikálni, Mert nem akart maga körül senkit sem látni. Kényelmesen elhelyezkedett az ágon, Szemét is lehunyva az égvilágon Semmire sem gondolva próbált aludni, A fáradalmait majd jól kipihenni.

               „AKI MÉG NEM ISMERNE,  SÜSÜ A SÁRKÁNY VAGYOK…” Süsü a Sárkány Csukás Istvánra Emlékezik.   „Aki még nem ismerne, Süsü a Sárkány vagyok, Akire most már várnak a szomorú holnapok.

                A PICI SZÁRNYAS ANGYALKÁK HALLGATJÁK…   A pici szárnyas Angyalkák hallgatják, De lehet, hogy Tündérkék, a Picike Ruhátlan Babácskát, ahogy dallamát Furulyázza, de vannak körülötte   Mások is. Elbűvölve úgy hallgatják, Mintha az erdőben más hang sem szólna.