HÓFEHÉR SZAKÁLLÚ…
„Mikulás gyere már vár a Nagyvilág…”
Hófehér szakállú puttonyos Télapó,
Csillogó pelyhekben miért nem hull a hó?
Szánkódat hogy húzod a poros utakon?
Terhedet cipeled megfáradt válladon
Rendületlenül örök lelkesedéssel,
Bejárod a Világot nagy sietséggel.
Jó volna, ha mai nap Kedves Télapó,
Sűrű pelyhekben alászállva hullna hó,
Mert megszépítené a gyermekszíveket,
Gyönyörűbbé tenné ezt a szép ünnepet
Amelyre egy év óta vártak lelkesen,
Csizmácskáik is csillognak már fényesen.
Békességgel és Boldogsággal érkezel,
Télapó, Jóságból Teremtve Létezel.
Minden gyermek örömmel várja Jöttödet,
Nem kritizálva ósdi öltözékedet,
Hisz ez a nap nem szól soha a divatról,
Hanem a szépen fénylő ajándékokról.
Csillogó gyermekszemek rád tekintenek,
Feléd nyúló parányi kicsinyke kezek
Várják az ajándékot teli zsákodból,
Hogy mi valósult meg a kívánságokból.
Hamiskás mosollyal virgácsod lengeted,
De sohasem suhintod verésre kezed.
Búcsúzóul csengődet is meglengeted,
Kacsintásra hunyorítod le a szemed,
Hisz Te már Tudod a Jövőnek titkait,
Előre látod gyermekeknek álmait.
Nem hull a hó nagy pelyhekben, de nem számít,
Mert kicsiny szemek drága fénye világít.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2011. 12. 06.
