PICI CSIGA…
Pici csiga pici háza,
Picike a szarvacskája.
Előbújva sütkérezik,
Vagy házában elrejtőzik
Lustálkodni egy keveset,
Vagy álmodni oly szépeket
Amelyek a csiganépnek
Szebb és jobb jövőt ígérnek.
Élhessenek oly szabadon,
Mezőn – réten és udvaron.
Soha ne kelljen majd félni,
Soha ne legyen majd „Éti”!
Elindul a pici csiga,
Felfedező vándorútra.
Araszolva lassan halad,
Nem teheti, hoggy elszalad,
Mert neki nincs lábacskája,
Óvatosan csúszikálva
Folytatja a vándorlását,
Keresve a jó barátját.
Egyszercsak ott terem Maci,
A házacskát kerülgeti.
Megretten a pici csiga,
Kicsi kutyánk megugatja
De nem bántja, mert tiszteli,
Ahogy a házát cipeli.
Vau, ne félj pici csiga,
Elférsz te is az udvarba!
Megvédelek, nem bánt senki,
Mert a csiga megérdemli
Azt hogy itt velünk élhessen,
Szeretetben – békességben.
Nyújtsd ki bátran szarvacskádat,
Fogadd el a parolámat!
Vau - Vau, felajánlom,
Legyél Te a jó barátom!
Megenyhült a pici csiga,
Mert neki is van barátja.
Ki gondolná, hogy a kutya
Kis csigának lett barátja.
Történetnek nincsen vége,
Lesz folytatás, megígérve.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 12. 04. Szerda délelőtt 9:02