NEM HULL MOST PELYHES…
Nem hull most pelyhes fehér hó,
Mégis itt van a Télapó.
Rénszarvasok elfáradtak,
De a zsákok megmaradtak
Repülővel idehozva,
Csizmácskákat telerakva
Mindenféle ajándékkal,
Nemcsak szaloncukorkával,
Hanem modern eszközökkel,
Ipodokkal, internettel
Hogy a gyermek játszadozzon,
Necsak édességet „faljon”.
Nem jön már be a kéményen,
Nem ugrik át kerítésen,
Hisz már öreg a Télapó,
Kesereg is, hogy nincsen hó
Mert a rénszarvasos szánkó
Fürgébb, mint bármelyik pejkó
Által húzott díszes hintó,
De azért is vidám: Hejhó!
Sapkája még mindig piros,
Hófehér szakálla bolyhos,
A mosolya barátságos,
Virgácsa is csodálatos
Mert csak kicsit suhint vele,
A zsákja is mindig tele.
Várakozó kis gyermekek
Arra mindig ügyeljetek,
Télapónak köszönjetek
Illedelmesek legyetek
Ajtótokon mikor kopog,
Kis kutyátok is ott morog
De csak szelíd barátsággal,
Haverkodik Mikulással.
Úgy várjátok énekszóval,
Tiszta szívvel, Nagy Hejhóval!
Kínáljátok egy kis hellyel,
Családias Szeretettel,
Hiszen öreg és már fárad,
De belőle mosoly árad
Felétek mert Ő a Jóság,
Nincsen benne szomorúság.
Segítsetek kipakolni,
Mohóságot félretenni,
Hiszen ez a Ti napotok,
Nektek nem fáj a vállatok.
Lábatokon sincs nagy csizma,
Csak Otthon meleg nyugalma
Vesz körül most Benneteket,
„Mikit” váró gyermekeket.
Kívánjatok Jó Szerencsét,
Télapónak sok szép estét
Búcsúzóul mikor felkel,
Hogy távozzon Szeretettel.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 12. 05. Csütörtök reggel 6:41
