Archívum

             JÁTSZÓTÉREN NAGY A RICSAJ… Játszótéri emlék napjainkból   Játszótéren nagy a ricsaj, hancúrozó gyerekek, „Hová tűntél Zsuzska, Jancsi, Vajon hol keresselek?” Homokozók és a csúszdák, mindenféle szerkezet, Labdázni és kacarászva mérleghintázni lehet.

              RAVASZ MÓKUS A „FÜRKÉSZ ÖSVÉNYEN.”         Láttam már jó néhány mókust az életem során, de hogy még ravasz is legyen valamelyik, erre nem gondoltam soha. Általában a rókákat szokták ilyen jelzővel illetni, úgy tudom.

                                                        SZŐLŐHEGYEN       Apai Nagyapámra emlékezve        Szülőfalum Bakonyszentkirály a Bakonyban, Veszprém Megyében kb. félúton van Győr és Veszprém között. Lakossága ezer fő körül mozog már hosszú évtizedek óta. A település majdnem teljesen körül van véve hegyekkel, amelyekre régen szőlőket ültettek.

             MÓKUCI, MÓKUCI…   Mókuci - Mókuci, fölmászott a fára, De nem azért, hogy erdő szélét meglássa.  Nyugodtan szeretett volna szundikálni, Mert nem akart maga körül senkit sem látni. Kényelmesen elhelyezkedett az ágon, Szemét is lehunyva az égvilágon Semmire sem gondolva próbált aludni, A fáradalmait majd jól kipihenni.

           ÉN VAGYOK A KICSI MALAC…   Én Vagyok a Kicsi Malac, Röf – Röf – Röf, Disznóólban Disznólkodok, Röf – Röf – Röf! Ha Nem Tetszik a Gazdának, Elmehet, De Előtte Hozza a Reggelimet. Lefetyelek Egy Jó Nagyot, Azután, Lustálkodok Harangszóig, Még Ma Tán.   Ebédre Majd Újra Hívom a Gazdát, Mert Éhesen a Napot Sem Alszom Át.

  CSELES PÓKOK      Az állat és rovarvilág mindig is lenyűgözött a különlegességeivel együtt még akkor is, ha igazából nagyon keveset értek hozzá. Talán ez annak tudható be, hogy inkább a humán tárgyak nyűgöztek le abban az időben, amikor még lehetőségem lett volna arra, hogy behatóbban irányítsam érdeklődésemet ebbe az irányba.

           BAROMFIUDVARBAN KÁRÁLNAK…   Baromfiudvarban kárálnak a tyúkok, Kot – kot – kotkodács, hol vannak a kakasok? Gyertek ide nagy tarajos kakasnépek, Szép tyúkocskák kapirgálunk, jól nézzétek! Válasszatok miközülünk feleséget, Kis gazdasszony hozza már az eleséget.

             HÓPIHE CICUS JÁTSZIK… Hópihe cicánkra emlékezve   Hópihe cicus játszik a folyosón egyedül, Mindegy, hogy éppen a mancsai elé mi kerül, Mert lelkesedéssel támassza a lambériát Ugyanúgy, mint ahogyan kergeti Vöri cicát A testvérét, aki most éppen máshol csatangol, Vagy lehet, hogy fürdőszobában mosakszik, pancsol.

              FELHŐ MACI FENT AZ ÉGEN…   Felhő Maci fent az Égen integet, Hessegeti el magától a szelet, Mert nem akar szerteszéjjel foszlani, Szemünk elől a semmibe eltűnni. Szellő Koma arra kérlek, csendesedj, Felhő Maci környékén ne settenkedj!   Szép fehér a bundácskája gyönyörű, Kápráztató látványa is nagyszerű.

             VÖRIKE ÉS MACI…   Vörike és Maci igazi két jóbarát, Akik nagyon ritkán látják el egymás baját. Békésen megvannak a család melegében, Fürödnek ők mindannyiunk szeretetében. Csínytevéseik mindig bocsánatot nyernek, Mert utána bűnbánóan is hízelegnek.   Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)   Zirc. 2009. 02. 27.