TUDOR VAGYOK…
Csak egy Törp hangos gondolkodása
Tudor vagyok kis gyermekek,
Hét törpétől ne féljetek.
Igaz, hogy én csak egy vagyok,
Néha egy kicsit dolgozok,
De a munka nehéz eset,
Belőle csak egy keveset.
Tudor vagyok, figyeljetek,
Modern mesét mondok nektek:
Nincsen már a kerek erdő,
Hófehérke sem tekergő
Aki elszökik hazulról,
Mert nem fél a mostohától.
Farkasok is mind kihaltak,
Piroskára már nem várnak,
Mert az ember erdőt bántja,
Soha többé nem barátja.
Stílfűrésszel megritkítja,
Menekül az erdő vadja.
Testvéreim munka nélkül,
Tartják magukat vitézül,
De a mesebeli herceg
Fehér lóval már nem henceg,
Mert az új királyi népek
Szegényeket jól lenéznek.
Tudor vagyok kis gyermekek,
Tőlem sohase féljetek,
Mert én mindig olvasgatok,
Nem Törpökkel mobilozok.
Nincsen nekem táblagépem,
Mert a könyv az eleségem.
Szellememet úgy táplálja,
Ösztönöz az olvasásra,
Mert ezt megunni nem lehet,
Tudor bácsi mást nem tehet.
Okosodik, de mi végre,
Mert Ő oly kihalóféle.
Tudor vagyok kis gyermekek,
Reám most jól figyeljetek!
Dobókocka már nem játék,
Számotokra nem ajándék?
Technika a mindenetek,
Őszintén most feleljetek!
Szomorú a szívem – lelkem,
Mert a könyv a lételemem.
Tudásból már sosem elég?
Mondjátok meg tanuljak még?
Öreg Tudor régimódi,
Aki a tudást becsüli.
Modern Világ! Hol a Mese?
Modern Ember Elvesztette?
Mi lesz Véled Emberiség
Ha a Mese Már Nem Elég?
Olvasni Már Nem Tanulnak?
A Gyermekek Elbutulnak?
Felnőtt Világ és Gyermekek!
Szavaimra Figyeljetek!
Könyveinket Becsüljétek,
Soha El Ne Felejtsétek,
Hogy a Világ Nála Nélkül
Nem Megújul, Hanem Vénül!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2014. 06. 10. Kedd reggel 7:07
