MACI PAJTÁS KUPOROG…

MACI PAJTÁS KUPOROG…

 

 

 

 

 

 

 

MACI PAJTÁS KUPOROG…

 

Maci pajtás kuporog egy szikla tetején,

Hogyan megyek ki a partra, a víz tetején?

Dünnyög ott magában halkan: Úszni nem tudok,

De ki segít majd, vagy Örökre itt maradok?

 

Folydogál a patak vize, Maci kuporog,

Gyomrocskája meg egyre hangosabban korog.

Éhes vagyok, szomjas vagyok, hogy jöttem ide?

Köröttem meg egyre folyik a patak vize.

 

Hová tettem az eszemet, édes Istenem,

Nekem nem itt, az erdőben van az én helyem.

Most már tudom folyó vize csak a halaké,

Árnyas lombok szilárd talaj Erdőlakóké.

 

Bátorságom összeszedem, múlik az idő,

Nem vagyok én gyáva nyuszi, aki oly félő,

Hogy itt várjak segítségre, szégyenszemre most,

Nem várhatok erre jövő békés tutajost.

 

Óvatosan belelépek, de a víz hideg,

Nem lehetek válogatós, ettől sík ideg.

Óh, én balga medve gyerek, derékig ér csak,

Hisz a folyó olyan kicsi, csekély és vacak.

 

Uccu, neki partra megyek, de nem dicsekszem,

Mai napon milyen csúfság esett meg velem.

Úgy is történt, ahogy mondta a kis Macika,

Korgó gyomorral lassacskán elindult haza.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2014. 09. 06. Szombat délelőtt 11: 28

 

 

 

Szerkesztés dátuma: szombat, 2014. szeptember 6. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 778


   


Tetszik